Van az úgy, hogy az embernek saját magát kell pofán vernie. Ez nem jó, de tagadhatatlan előnye viszont, hogy így könnyedén meg lehet szabni az önpofánverés voltaképpeni erősségét. Ez fog most történni. Mert hogy tévedtem. A következőképpen tettem ezt.

Van ez a kurucinfó. Ezt én most ide nem linkelem, lévén nácifasiszta fos. (Akit az ilyesmi érdekel, az legalább dolgozzon meg a napi emberiségellenes bűneiért: ne legyek már pont én a bűnsegéd!) Nos, ezt gyermekdedségében is életveszélyes, idióta fost gyakorlatilag csak akkor olvasom, ha legalább hét, uszkve nyolc rizlingnagyfröccs-törkölypálinka kombó már lement, és előtte egy komplett orvoscsoport lelazította az agyamat lidokainnal. (Azaz szinte soha.) Nem csoda, ha nem vettem észre, hogy lehozott ez az izészerű szar egy felvételt, amin egy másik gusztustalan féregszerű képződmény, bizonyos fideszes frakcióvezető csúnyán beszél embertársairól. Ezt a hirszerzo lehozta, azt meg az index, én meg beszoptam. Rögtön ment is tőlem a poszt, zúgott a lázártakaroggy. Azt hittem, ennek a lázárnak kurvaanyját, én viszont mekkora ember vagyok.

Pedig dehogy. Nem ragoznám, a mandiner megtette: a lényeg: tényleg azt mondta, hogy aki semmit sem ért el az életben, az annyit is ér. Csakhogy tényleg a politikusokról beszélt, és azt is hozzátette, hogy:

[Az] ember, ha egyszerű kétkezi munkásember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit. Hogy ha egyetemi ember, akkor ahhoz a jövedelemhez képest érjen el valamit, de akinek a saját társadalmi viszonyaihoz képest semmire nem futotta, semmit nem tudott letenni az asztalra, az ne üljön például a képviselő-testületben.

(Hangfelvétel itt.)

És így már nem mindegy. Így már rendben van. Én tévedtem tehát, mert beszoptam a szart, nem ellenőriztem az információt. Elnézést kérek mindenkitől!

Kivéve ezt lázárjános-szerű izét. Mert tőle nem. Most jön tehát az önpofánverés relativizálása!

Tartom ugyanis, hogy ez az lázárember semmit sem dolgozott életében. Lehet, hogy azt hiszi, hogy igen, de téved. Rapcsáksegget tisztogatni nagy odafigyeléssel, majd segget cserélve ingyensportautón hetente pestrerohangálva alkotmányt baszogatni ugyanis nem meló. Raktártüzet oltani, szőlőt kapálni, az a meló. Vagy ízzé-porrá tört lábszárcsontokat visszapuzlézni, hogy ne kelljen levágni az elgázolt hülyegyerek lábát (örök hálám, dr. Ezer!), az a meló. Mert a raktárban érték van eltéve, a szőlő meg bort, a hülyegyerek meg dzsídípít termel. A másik (lázár)hülyegyerek meg fogyasztja csak az értéket: a céges sportkocsijába, a torkába, fia svejci bankszámlájába tölti. És mindeközben semmi, de semmi haszna sincs annak, amit tesz.

Ennek persze nem kellene így lennie, és szerencsére nincs is így. Csak nálunk: mi magyarok sokat kesergünk azon, hogy a politikusok egyrészt lopnak, másrészt szart se érnek, csak a saját érvényesülésük lebeg a szemük előtt, plusz hazudnak folyamatosan, és ez milyen rossz. Most viszont olyat mondok, ami elsőre furcsa lesz: nem bizony, ez nem rossz, ez így helyes! A politikus is ember ugyanis, akit ugyanúgy érdekeltté kell tenni, ki kell fizetni: meg kell kapnia, amire vágyik! Ő speciel dolgozni nem vágyik, hatalomra viszont de, ennek érdekében könyököl, eltapos és hazudik (csak melózni ne kelljen közben). Neki tehát ezt kell megadni, hogy ebben élje ki magát.

Az a viszont a nem mindegy, hogy mit hazudik, meg hogy mennyire mer elmenni a hazudozásban, könyöklésben, gátlástalanságban! Ha törtetés, hazudozás közben elnyomja, elhazudja azt a másik törtetőt, aki nem elég jól képviseli az ország valódi érdekét, akkor az ország jól jár. Ha fél, hogy ha túl sokat lop, csal, hazudik, lebukik, az vége aranyéletnek, az ország megint jól jár. Sőt: ha még ráadásul annyi esze is van, hogy véletlenül sem mond olyat, amit felvehetnek magnószallagra, hogy aztán jól kiforgassák és félreértsék (igaz, gyurcsányferi?), elérkezett a Kánaán: a politikus addig áskálódik gonoszul, amíg véletlenül palotát nem épít mindannyiunk rozzant viskója helyébe. (Persze ideális, utópisztikus esetben!) Olyan társadalom kell tehát, ahol arra szavaznak, aki megfelel a fentieknek!

Janibazmeg: na, ettől vagyunk még kurvára messze. Még akkor is, ha most véletlenül nem hazudtál. Szóval ha innentől tíz évig tartod ezt a tempót, még az is lehet, hogy vendégem leszel egy pohár borra. És én tudom, hogy az mennyit ér, úgyhogy húzzál bele nagyon!