Persze, hogyne, aki meg regresszív, de vasszíve van, maratoni futó már nem lehet, de most ne szaladjunk ennyire messzire. Beszéljünk inkább arról, akkor mi van, ha hülyék is vagyunk.
Mert hát tegyük fel, hogy van egy rakás pénzünk, de nincs eszünk, és magyarul nem, vagy csak megszorításokkal tudunk, és a helyesírással meg az van, hogy nyomta azt mindig a Hédi néni a dolgozók esti iskolájába’, de mi nem értünk rá a sok május elsejei felvonulás szervezése végett. Megtanulni ezeket a rohadt vesszőket, hogy mit, meg hogy mikor, hova kell tenni, mikor épp elég volt, hogy el ne basszuk, hogy mindig idejében lépjünk, és mindig ugyanabba a folyóba. Hisz elmondta a Minisztertanácselnök elvtárs is, vagy mit akarok mondani, a Méltóságos Úr, miszerint hogy mi úgy küzdünk az ötvenhatosok igazáért, a kommunizmus ellen, hogy felépítjük az egészet újra, Felcsúton. Igaz is, ott jártam ma, jelentem, haladnak a dolgozók:
De szavam ne feledjem. Van tehát ez a sok kommunista, aki végre, a hatályos jogszabályok és a szélesgábor-féle nullponti energia (ez olyan lehet, mint a negatív intelligencia: egy idő után kitüremkedik, akárhogy gazdagszik meg az ember) jóvoltából megint felvonult, akár a régi májuselsejéken, pedig még virslit sem adtak, vagy legalábbis nem azt, és nem oda. És ez az egymillió kedves, ámbátor gondolkodni hely- és időhiány miatt képtelen embertársunk tette ezt annak nyilvánvaló, mindazonáltal eszelős érdekében, hogy ezzel is kifejezze, hogy tiltakozik a hungarocell emberi élet kioltására alkalmas használata, az Európai Unió rezsicsökkentés-ellenes, idiótákat kirekesztő politikája, valamint, gondolom, a hungarocell szexuális, emberi élet létesítésére is alkalmas felhasználása ellen. (Nem beszélve a távolsági buszjegyek orcátlanul magas árairól.)
És eddig rendben is van: felvonultak, sokan voltak, és annak rendje, módja, valamint szponzorizációs háttere miatt került a vígassághoz szöveges szallag is, vagyishogy mi, na, mollinó. Ami így nézett ki:
Ja nem, nem így nézett ki, így az mti fotósa nézett ki, mikor kiderült, hogy le kell fotóznia a képtelent. Ám kétségtelen, megoldotta a feladatot: állj oda, Laci, ahova a vessző kéne. Laci meg odaállt, vesszősége teljes tudatában. Tehetséges gyerek, nem véletlen alkalmazzák ott, ahol, és főleg, annyiért. Esküszök, ha kicsit kapacitálják, ezek a kölykok ráretusálják a Cohn-Bendit-t is, amint macerálja a rákaifilipet, kislánykorában.
De azért a valóság csak kidugta azt a bizonyos vesszőt, izé, szöget a zsákból:
Hát, igen. Hiányzik az a vessző. Így részemről már csak egy kérdésem van.
Na, melyik vessző hiányzik arról a képről?