Kedves Annamari és Zoli!

Bocs a tegező, lezser stílusért, de a blogok Véleményrovataiban ez a divat. Tudjátok mink itten az internet mucsai mélységeiben nem szarozunk: megmondjuk a frankót egyenesen, bátran – és névtelenül. Névtelenül, mert a „net” nem feltétlenül az egyéni felemelkedés és ezzel járó önmarketing terepe (bár vannak, akik erre használják), hanem közös, mindenki számára szabadon elérhető tartalmak közlésének helyszíne is. Innentől kezdve amit leírok, tulképpen bárki leírhatta volna, aki tud írni és van internet-elérhetősége, szabadon felhasználva az internet akármilyen szemetét. Ez egyébként olyan posztmodern izé… mindegy, nem magyarázom, a neten nézzetek utána.

És névtelen azért, mert csököttnek tűnő agyatokban azt gondoljátok, hogy a magamfajtát alaposan meg kell büntetni, mert van. (Jó, most még nem, mert most a főnök a főgóré, de majd letelik az a fél év magány, és lesz nemulass!). Szintén nagyon szellemileg visszamaradottnak vélelmezhető pajtásaitokkal ugyanis nagyon nem értitek, miről szól a modern világ, a fácsebukk, a twitter, meg a webkettő, úgy általában. Elmondom hát!

Biztos emlékeztek: régen volt a junoszty-tévé, meg a videoton kolorsztár. Ez, bár néha felrobbanósat játszott a „zimperalista” ellenség megtévesztése végett, már kissé fejlettebb volt, mert voltak benne ilyen színek. Később lett olyan verziója, ami egyrészt nem annyira robbant fel néha, másrészt volt hozzá egy böszmeronda fekete kütyü, aminek a segítségével fotőjböl is lehetett kapcsolgatni a csatornákat. Mind a kettőt, plusz a csehkettőt. (Déldunántúlon horvátkettőt.) Ja, hétfőn nem, akkor az adásszünet "került megrendezésre".

Meg még volt a rádió: szabócsaládostul, kinyermástul. Olyan is volt, hogy magnósoknak, amikor elejétől a végéig lejátszották a rikkesztlit, hogy a fiatalok felvehessék az aiwa kétkazettásra, majd másolják a haveroknak ezerrel. Ezen kívül esti volt a hírlap, amiből megtudhattuk, miért jó nekünk, majd titokban meghallgattuk a szabadeurópán, hogy á, dehogy. A demszki meg nyomtatta a pincezugban a szamizdatot.

És ennyi. Lehet, hogy kihagytam valamit, de lényegében és érdemben mindössze ezt tudta a média. Nem volt olyan, hogy bárki paraszt bármi parasztságot (itt például ezt a posztot is linkelhetném, vagy ezt a blognak kinéző buta hivatali körlevelet), és olyan sem, hogy azt bárki paraszt elolvashatta. Csak az volt, amit az akkori cenzúratörvény engedett, és ez csak egy kicsit volt megengedőbb, mint most a tietek.

De a lényeg: ezt a fost, amit ti médiaalkotmánynak meg mittominek csúfoltok, egy az egyben csak abban a régi, letűnt világban lehetne már csak alkalmazni. És ez a világ megbukott. És bármennyire is fáj: például a demszki miatt bukott meg. Az meg annak idején ilyen libsi szar volt.

Fiúklányok: nincs itt semmi összeesküvés. A művelt nyugat ugyanis leszarja, hogy csesszük el a gazdaságot, amíg tartjuk a hiánycélt. De annak már nem örül, ha az erről szóló pofázást is betiltjátok, mert arra fenemód büszke. A szabadságára büszke, amit kiharcolt – közvetve nektek is. És például ezért engedte (bár nem szó nélkül, mert neki szólnia szabad), hogy szabadon ámokfusson a nagyon butaarcú matolcsigyerek is. Az magánügy; a szólás- és sajtószabadság viszont közügy. Az egész emberiség közügye.

Végső soron ez az egész cécó tehát arról szól, hogy ti most már elmehettek a picsába. Az egész emberiségnek tennétek nagy szolgálatot vele.