Jelentés az OV-gyökkettőnégyzet-köbgyökpí-logaritmus-köbgyök-k Univerzumról
Ez az egyébként jelentéktelen háromdimenziós világmindenség helyi számítás szerint tizenhárom és fél milliárd év kilenc hónap és huszonkét nap három óra harminchárom perccel, tizenegy másodperccel megsemmisülése előtt alakult ki, ami majdnem pontosan egyenlő hozzávetőleg 12 Egyezményes Kilencdimenziós Másodperc köbgyökével.
Mint említettem, maga az univerzum minden szempontból értéktelen, energetikailag, tudományos és morális értelemben haszontalan volt. Ami miatt mégis érdekes a vizsgálata, az megsemmisülésének kiváltó oka. Ez az ok ugyanis rendkívül ritka: egy mindössze százharmincnyolcezer-milliárd Egyezményes Kilencdimenziós Évezredenként előforduló típusba sorolható! Ez a típus az egyébként jól ismert BK-TMT, azaz a Belső Keletkezésű Totális és Mindenre Kiterjedő Meghülyülés okozta téridő-paradoxon egy extrém ritka variánsa, és ezen belül is a Szerencsére Nyomtalanul Történt Felszívódás alig is vizsgált alesete, az Oktalan és Végleges Felszívódás Indukálta Determinatív-Eternatív Szar (OV-FIDESZ) típusba sorolható! Ez a tény már önmagában is érdeklődésre számot tartó jelenség tehát.
Ebben a rendkívül fejletlen univerzumban már a nullával való oszthatóság is elképzelhetetlen volt, így tudósaik egy része, úgynevezett matematikusaik (ők hozzávetőleg a mi Világunk galandférgeinek megfelelő, azaz az ő szempontjukból fejlett intellektusú lények voltak) a műveletet elképzelhetetlennek tartották bizonyos „ellenpróba” (mert szerintük nincs olyan szám, ami nullával szorozva x-et adna) hiánya miatt. Ezt a tényt nagyon, nagyon hosszú helyi ideig (azaz öttriliomod-biliomod kilenc dimenziós másodpercig) kételkedés nélkül fogadták el, és nullával való osztást megkísérlő kisiskolások kopasz tarkóját műanyag vonalzóval ütötték igenerősen és sokáig New Yorktól Alcsútdobozig, amíg meg nem értették a büdös kölykök, hogy ez egy áthághatatlan szabály, mint a seggtörlés szarás után, és punktum.
És (helyi időszámítás szerint) számos évezredekig megfelelőnek is bizonyult ez a metódus: a gyerekek, voltak is akármilyen nagyon teljesen buták, végső soron az erőszaknak azért behódoltak, amiképp kutyába is elég egyszer belerúgni, mivel a második már állatkínzás. Az értelmesebb csemeték, azaz a populáció szinte teljes egésze felfogta ezt a tulajdonképpen egyszerű, viszont az univerzumban létfontosságú szabályt. Nem véletlenül hangsúlyozom azonban, hogy csak szinte teljes egésze: elvileg ugyanis létezhetett egy, mintegy egy-kvintilliomod osztva egy szeptilliomod esélye annak, hogy lesz olyan egyed, akinek ez nem lesz elegendő. Az univerzum kilátásai tehát rendkívül jók voltak, létezése és fennmaradása minden szempontból stabilnak volt minősíthető: nem véletlen, hogy komolyan felmerült íróasztal-lámpaként való hasznosítása a közeljövőben.
Hogy mégsem történhetett így, annak oka egy vidéki, éles eszű, ám később mégis teljesen elmeroggyantnak bizonyult egyed volt. Ez az egyed az univerzum legjelentéktelenebb galaxishalmazának egyik félreeső csillagvárosának széle-közepe felé eső csillagrendszerének (helyi nevén: Naprendszer) harmadik bolygójának közepe-teteje tájékán élt egy minden szempontból jelentőség nélküli nép (mínusz Bartók és Puskás) vezetőjeként. Ez az elmeháborodott (más néven: „Vezér”) ugyanis kitalálta, hogy nullával márpedig osztani kell, mert érzése szerint ő erre kapott felhatalmazást, és a költségvetési hiánycélt mindenképpen tartani kell.
Az események innentől gyorsan követték egymást: maga a teljes folyamat helyi idő szerint két hét alatt végbement a teljes megsemmisülésig, így sok tekintetben csak találgathatunk.
Minden valószínűség szerint hatalma ezen ici-pici birtokán is oly hatalmas volt, hogy senki ellentmondani nem mert, és ez okozta az univerzum végét is. Egyre inkább látszik valószínűnek, hogy közvetlen környezetéből egyedül kamarása, pénzének őrzője nézett egy árnyalatnyival butábban a felvetés hallatán, mint egyébként szokott, de ezt senkinek fel sem tűnt. Később a Matematikai És Egyéb Teljesen Logikusan Nem Megkérdőjelezhető Tények Tárcaközi Bizottságának tagjai próbálták menteni a menthetőt azzal, hogy a Nullával Való Oszthatóság helyett a Semmivel Történő Eldarabolást javasolták, de miután hetedíziglen, visszamenőleg és indoklás nélkül le lettek hülyézve, valamint levágták a fülüket is, elálltak a javaslattól. Ezzel párhuzamosan páran az Alkotmánybírósághoz is fordultak, de hiába, azok tagjai ugyanis időközben egészen és véglegesen megbolondultak, mert többé nem volt nekik Alkotmányuk, miután megszületett az új Alaptörvény – bár az is igaz, már annak előtte is teljesen hülyének bizonyultak nem egy esetben.
Ez után a helyi szárazföld, az úgynevezett Európai Kontinens prominensei emelték fel a szavuk, de őróluk az Elmeháborodott Személyes Szóvivője És Szentséges Valagának Őrzője jelentette ki, miszerint kommunisták, így érveik hamarost nevetségessé váltak. Kicsivel később, utolsó kétségbeesésében az Univerzum Felderítőinek Operatív Különítménye (UFÓ-K) is megszállta a bolygót, de már elkéstek, hiszen Hollywood lekötötte a filmjogokat a Föld Inváziója – Csata: Felcsút-Felvég c. film forgatásához, így senki sem vette komolyan őket, amikor leszálltak a közeli etyeki Korda Filmstúdió parkolójában. A Vezér egyébként is felkészült rájuk: érkeztük előtt kérdőíveket küldött szét országában, melynek első kérdése az ufók létét kérdőjelezte meg: a visszaküldött kérdőívek feldolgozása ugyan már időhiány miatt nem történt meg, de nem kétséges, hogy a nép akarata döntött ebben a kérdésben is.
Az univerzum végül is a törvény elfogadásának pillanatában szűnt meg, azonnal és kutatásaink szerint teljesen nyomtalanul. Feltehetőleg felszívódott önmagába: erre utal ugyanis, hogy eltűnésének pillanatában kiskutyám halkan mintha böffentett volna: kötelességem azonban megjegyezni, hogy feleségem szerint csak a fingást leplezte így, úgyhogy vigyem le sétálni.
Levittem, és kisvártatva mintha láttam is volna egy egészen apró fénypontot elszállni a nyolcadik dimenzió irányában; de nem vagyok benne biztos.
(Részlet ZTGHY-blorg-gyöktizenhárom akadémikus száznegyvenhárom-milliomodik tudományos fokozatához írt értekezésének egyik fel nem használt jegyzetéből.)
