Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok – mondta Orbán Viktor a minap, Vilniusban. Szerinte egyébként Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén.

Hogy a magyar számokon konkrétan mi látszik, azt én nem tudom, mert a számokon kívül még pont a focihoz meg a borokhoz nem értek, de bizonyos, szélsőségesen hozzáértő közgazdasági szakvélemények szerint lófasz van itt, nem fejlődés.

Akármerre mész, felejtőt találsz

Ez természetesen nem zavarja meg az egyszeri fidesztudatút vallása gyakorlásában. Ő nem hiszi, hogy itt tévedés volna, mert abban az esetben gondolkodnia, mérlegelnie, sőt, interneteznie kellene, és az meghaladja a képességeit. Meg ahhoz szabad akarat is kell, de ő erről lemond, cserébe eltartják. Gyermeteg dolog, de az vesse rá az első követ, aki szívesen ásott már ki egyszer az életében hatvanöt éves, egyebekben széjjelrohadt gesztenyefát gyökerestül. Hát, igen, melózni fárasztó. Nos, neki sem könnyű, kiszedni a lelkéből a gonoszat.

Sumák lázadók, véreres szemű senkiháziak

Illusztrációképpen, íme, itt ez a videó. Ebben konkrétan azt az egyszerű kérdést tette fel a rendkívül unszimpatikus hárombetűs indexszemélyiség a véletlenszerűen kiválasztott agyhalott zombibarátainak (megszűnt a riszpektház is, vajon miért, magyarázzam?), hogy miért lesz egyszerűbb a választási regisztráció, ha egyszer most nem egyszer, hanem kétszer kell elmenni valahova. (Tehát hogy kéccer, ami nem egy, hanem rögtön kettő, azaz kétszer egy. Tudom, bonyolult.) És érdemes megtekinteni azt a maga egészében teljesen koherens, mondhatni, résmentes hiányt, ami a válaszadók fejében a szürkeállomány helyett tüntet: én itt se vagyok, de kérdezzék a frakcióvezetőt, ő tudja, nekem is ő adja be reggel a kakaót a vajaskiflivel, intravénásan. Személyes kedvencem az a kurvasokpénzért dekoratív nődekorációként alkalmazásban levő, egyebekben a sok nem gondolkodástól aszottra hülyült Hogyishívjákné Izé Mónika, aki erre az egyszerű kérdésre az „önöknek is nagyon szép napot kívánok” választ érezte a leginkább helyénvalónak. Biztos sietett, mosogatni. Meg szeretni az orbánviktort. Persze önzetlenül. Hogyapicsábane.

IQ-rádiók, kábítószerek

Sérültek ezek mind, nem vitás. A fenti videón megszólított balettpatkány konkréten síkrészeg is, de az még nem lenne baj: a helyzet az, hogy ezek (egyelőre) (talán) még nem mentálisan, de morálisan már kétségtelenül elérték azt a szintet, ahonnan már nincs visszaút. Ezeknek ugyanis nem csak azért felel meg a viktor (jános, mátyás, joszip, adolf, meg a többi undzovájter), mert menetel, rendületlenül a csillagösvényen, hanem mert konkretice jövedelmező dolog hazaárulónak lenni. Utánuk az özönvíz, meg az infláció. A lényeg, dőljön a lé. Ezek közgazdászok, alkotmánybírák, sőt: ezek elolvasták a Bibliát is. És ami lejött nekik, az az, hogy aki jófej, az hamarost baszódik felfele a keresztre, szopni.

Nézz rám, én egyből gerjedek

Akkor már inkább a frakcióülés. Mert bár szopni ott is kell, és ott is van kereszt (rögtön a szónok buta feje felett), de legalább csak ritkán kell felmászni rá, artistának. Vonulnak tehát, parancsra. Sőt, rendelésre. Az meg persze mellékes, hogy vonulás közben de facto együtt vonulnak, szinte kéz a kézben olyan országokkal, akik emelik a nyugdíjkorhatárt, meg mindenféle egészségügyi reformot vezetnek be, és még csökkentik a akarják a nyugdíjakat is, mert hogy azt mondta nekik az ájemef, és nem egészen hülyék, tehát megfogadják a jó tanácsot. És mégis sikeresek, mindezek ellenére.

És mind belehalunk

Ja, mit akarok mondani: ez a zorbánviktorilag irigylésre méltóan szabad Litvánia jelenleg a Gazprom rabigájában senyved. Rossz lehet nekik, hisz nincs egy rendes, tisztességes, nemzetileg rohadt simicskájuk se, aki foglyul ejtené őket. Így kénytelenek külföldről behozni a rohadt bunkót: ezek a szerencsétlenek importálják még a lófaszt is.

Nekünk bezzeg sajátra is telik.