Kálmán agya megint eldurrant egy kicsinyt. Alant olvasható, mennyire.
Na idefigyejjé, te lázárjani. Hogy borétanám reád a rémfát, te öcsémuccse.
Elkapkodtad te most itten a sulykot, de baszom messzire, te kölyök. Mert mi van. Beszéljük mink a Robi sógorral, hogy mi lesz már,…