A kínai pénznél nincs jobb.
Mondta a múltkor ez a kis izé, ez a zorbánviktor is, vagy hogy a francba hívják, én is tőle tudom. Mondjuk ez az ember mondjuk folyton beszél mondjuk: én nem tom, lehet, gyerekkorában lehet, súlyos tárgyakkal ütötték lehet a fejét otthol, ha megszólalt néha. Ezért néha ez hadar, dadog (a fennmaradó időben meg hazudik), de őt is meg lehet érteni. Az egyik ismerősöm például tizedikes koráig bepisilt: na, az sem egy leányálom, a gumilepedő zörgésére elaludni minden nap, reggelente nyakig húgyban ébredni, aztán mosni kifele a húgyfoltos ágyneműt – és egy idő után már ki se jön, csak a nagyja. De szaga az tuti, hogy megmarad egy életre.
Na, és mondjuk az is sárga. Mer hogy ez a kisember szerint (na melyik, hülye kérdés, hát a kevésbé sárga; lásd később) most történelmileg fog eljönni a Kánaán, hiszen fejlesztik a légi, a vasúti és a folyami közlekedést, ösztönzik a befektetéseket, létrejön a Huawei informatikai óriáscég európai ellátóközpontja és egy világítótestek gyártásával foglalkozó európai bázis. És akinek ez nem elég, az ölelje a kemencét, és szar liberális, és vegye tudomásul, hogy a BorsodChem együttműködik a Bank of Chinával, a HNA csoport a Magyar Tőketársaság Zrt.-vel, és a VMOSZ a Kínai Kereskedelmi Kamarával, a Tévémaci a tavaszi tekerccsel, valamint szándéknyilatkozatot írnak alá a kulturális együttműködésről és kulturális központok kölcsönös létesítéséről, illetőleg lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér. (Vagy rizspálinka és rizskoch, tökmindegy.) És még ennek tetejébe Szolnokon citromsavgyárat is alapítanak.
Magyar Citrom. Fasza.
Szóval a kínai pénz: de most tényleg, az szinte mindenre jó. A kis, éhbéren tartott kínai rabszolgák verítéke nem csurrant hiába: egyes gasztronómai berkekben a kínai pénzt például saláta helyett használják! Kicsit be kell ugyan dinsztelni, mielőtt nyakon küldjük a fehérborecettel, de az eredmény garantált: sokan esküsznek rá, és tagadhatatlan, hogy zsenge borjúhús vagy nyúl mellé ideális. De a kínai pénznek nem csak kulináris haszna van: mésszel, cementtel, kis vízüveggel kikeverve a legjobb maltert adja nyirkos, salétromos felületre. Ami jó, ha el akarjuk falazni fél Ázsiát, hogy be ne folyjon az a sok mongoltatár: a kínai pénzből és potom egy-, de legfeljebb kétmillió kínai rabszolgából egész hosszú, faszántosan kanyargós falakat rakathatunk! A kínai pénz ráadásul megfelelő szilárdító anyaggal, például gipsszel és nyers kőolajjal keverve vasbeton szilárdságú anyagot képez, így víztaszító sajátságai miatt ideális mesterséges szigetek, egyéb arabemírségi idiotizmusok szakszerű felépítésére. És, persze, a hadiipar is felfigyelt a kínai pénz nem mindennapi képességeire: egyes szegény, de gyilkos hajlamú afrikai diktatúrákban puskák, olcsó lőszerek, egyéb tömegpusztító fegyverek vásárlására használják, és ha hinni lehet a beszámolóknak, százezerszám irtják vele a tuszik a hutukat, zuluk a hottentottákat, a nemtomkik a szinténnemtomkiket. De a lényeg, hogy még sosem érkezett a minőségére panasz – olyannyira, hogy sok afrikai országban gyermekjátéknak is alkalmassá tették!
A kínai pénz tehát voltaképpen egyfajta panacea: ha nem is jó mindenre, az biztos, hogy megvehető belőle mindaz, ami viszont már jó mindenre. Nem csoda, hogy kiválóan alkalmas diktatúra felé igyekvő, nyomorult szaremberekkel megtömött, tökig eladósodott európai viccországok lefizetésére, és a kölcsönbe adott kínai pénz nem növeli az államadósságot sem! Mert igaz, hogy van ez a Tibet, meg a tibetiek, de legutóbb a barózó például nem azt mondta, hogy tibetbazmeg, hanem azt, hogy nincshiánybazmeg. És oda kell figyelni ezekre a nüanszokra.
Az meg már csak az én bajom, hogy én meg annak örülök, hogy az én magánnyugdíjamat az Allianz Mnyp. Zrt. kezeli, és nem ezek a próbakínai seggfejek. Mert Kínában ugyanis nincs igazi nyugdíj. Sőt, más se sincs. Például szabadság se sincs. És nem csak csajozni, de pofázni sem lehet. Arra ugyanis konkrétan nem jó a kínai pénz.
De persze ezt ez a májcirózizistól sárga hülyegyerek pont leszarja.