Na idefigyejjé, te orbánviktor. Mánmegin.

Te tényleg, komolyan unlak. Tudod, az a bajom veled, hogy már megint csak gyön kifele más rendes ember kétharmad testének is kevés testedből a helytelenség, és sajnos már megint azon az egyik felső lukon. (Ezt egyébként törzsfejlődésileg szájnak szavazta meg elsöprő fölénnyel a természet kábé ötszázmillió éve, és ne találgass, elárulom, előtte segg volt. Ezt azért vedd figyelembe legközelebb!) Marha öntudatosan és nagyon okosan azt kívántad közölni a parlamentben éppen tisztességből veled szóba álló másik politikussal, miszerint én azért nem szavazhatok az alkotmányodról, mert én hülye vagyok hozzá. Mert az az „alaptörvény”, azbazmeg hatvan oldal, ki bír annyit elolvasni, egyszerre meg pláne! Az majdnem kétnapi blikk, egyheti hotmagazin, fél heti hetiválasz!

A hülye magyar embert szerinted tehát ilyennel nem fárasztjuk, hanem adunk a kezébe egy totószelvényt, amiben van néhány érdekes, a média érdeklődésére is számot tartó, de buta és/vagy megválaszolhatatlan kérdés. A szelvényen persze elég ikszelni is, sőt: elég annyit tudni, hogy mindig csak az elsőt kell ikszelni. Tuti egyesre vesszük tehát az alaptörvényt, nem szarozik a kétharmad! A helyes kitöltők között nyugdíjat sorsol ki a 30 év múlva regnáló, remélem, csak egy pindurit szélesebb látókörű utódod, az eredményt meg majd kielemzi valaki a fáskamra mögötti diófa alatt, és köpi az eredményt. Inkább, mint a népszavazás, az olyan snassz, normális ember max vizitdíj ellen használja.

És ezt ti nemzeti konzultációnak hívjátok. Ez érdekes, hogy finom legyek.

Tájékoztatlak egyébként, hogy vannak azért hatvan oldalnál hosszabb felesleges fércművek is! Utoljára ilyen hülyét 2010 tavaszán olvastam: a pártod választási programját. Nemzeti Ügyek Politikája volt a címe, ismered? Ha nem, ki ne hagyd! Igaz, hogy 95 oldal, de rakás okosság is van benne!

Kikerestem például, mi van benne az alkotmányról. Valami navracsinyovnyik például ilyeneket szól benne:

„Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés esélyeit. […] A demokrácia eszméjével összeegyeztethetetlen módon 2002 után jog- és alkotmányellenesen elmozdították azokat, akik nem kívántak asszisztálni felelőtlen politikájukhoz. […] 2006-ban Magyarország polgárai megtapasztalták, hogyan lehet demokratikusnak látszó keretek között visszaélni a jogállammal és az alkotmányossággal. A hatalom, ha tehette és saját érdeke úgy kívánta, minden írott és íratlan szabályt áthághatott. […] A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét… […] Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet: Magyarország alkotmányos demokrácia, a működését elősegítő jogszabályok ugyanakkor csak abban az esetben érnek bármit, ha mindenkire egyaránt érvényesek.”

Eszemfaszommegáll! Ez a csávó vagy maszopos, vagy valami másmilyen baloldali liberális (esetleg buzi), szal’ jobb, ha odafigyelsz rá, komoly pozíciót ne adj neki! De mindegy is, hisz nem is ez nekem a kedvencem, hanem valami orbán írása az elején. Hát, az nagyon ott van! (Te tényleg, akartam kérdezni, nem rokon a gyerek?) Na, ez a srác 2010-ben azt bírta írni, hogy:

„[e]lég, ha csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát vesszük alapul, amelyre ma minden demokratikus ország alkotmánya épül. […] Ezek az alapvető emberi jogok éppen azokat az értékeket hivatottak biztosítani, amelyeket a nemzeti ügyek politikája szolgál.”

Na akkor innentől komoly.

Papa, nem baszogatni akarlak, de erre a 95 oldalra szavazott az az egyharmad, akik miatt most ott csücsülsz idétlenül vigyorogva a kétharmadon. Na most ezek vagy elolvasták azt a 95 oldalt, és akkor most nemsoká igen csalódottak lesznek, vagy nem, de akkor meg mire vered magad? Becsaptad őket, hazudtál, hisz úgyse olvasnak ezek? Ennyit tudsz, Magyarország miniszterelnöke? A helyett, hogy olvasnál inkább te is? Mondjuk Tolsztojt, Mikszáthoz, Thomas Mannt! A Mario és a varázsló például egész rövid. (Hidd el, fogalmam sincs, hány oldal. Nem azon múlik, ha nekiáll olvasni az ember; olyankor szinte röpül az idő!)

Na, a lényeg, hogy Isten ments, hogy lelőjem a poént, de annak a végén a srácot meghülyítő máguscsávó nagyon megszívja. Csak szólok.