Érdekes cikk jelent meg a Magyar Narancsban, egy bizonyos Madocsai Kinga Blanka tollából, valamint vannak itt bizonyos sporthírek, melyek említésre méltók. Bérrettegés következik tehát, de ne tessék idegeskedni: legalább rövid lesz.
Van itt ez a fenti kép: e szerint egy Huszti nevű szórakoztatóipari szakmunkás tehetséget árul el bizonyos kerek dolgok bizonyos helyekre meghatározott módon történő eljuttatása terén, ami felveti bizonyos, kerek dolgok iránt elfogult emberek elméjében azokat a jogos kérdéseket, amelyeket ők jogosnak tartanak felvetni, tehát felvetik őket. De végül is nekem ez mindegy, nem akarom bántani ezeket: én meg bélyeget gyűjtöttem sokáig, és a mai napig megvannak az albumok. Senki sem tökéletes.
Van továbbá ez a Madocsai Kinga Blanka, akiről a legfelkészültebb titkosszolgálati módszerek, úgymint tizenhat másodperces guglizás során is csak annyit sikerült kiderítenem, hogy rendkívül felkészült, köztársasági ösztöndíjjal is megspékelt jurátusról (jurátáról?) van szó, aki ugyan írni nem tud (ez nem a gugliból, hanem a narancscikkből derült ki), de képes arra, hogy értelmes, jól összeszedett, rövid ismertetését adja annak, hogy milyen volt egy bizonyos horti nevű szarházi alatt ellenzéki újságírónak lenni.
Mindazonáltal azon túl, hogy ezt egy ellenzéki újságban tették közzé, és annak az ismeretének az ellenére továbbá, hogy bizonyos orbánviktorok újabban különös perverziót éreznek a hortinak levésre, nem igazán értjük, hogy mi van. Mert addig rendben, hogy ez a Kinga (Blanka?) írt valamit (Isten tartsa meg jó szokását), amit lehoz a magyarnarancs, megint más részről meg ez a Huszti meg gólokat rúg (jószokásmegtartás dettó), amiről beszámol a mértéktartó internetes bulvárportál: de hol itt az összefüggés?
Az összefüggés a következő: próbáltam alaposan bekarikázni az összefüggést a fenti képen, nem tudom, sikerült-e. Tehát: a Huszti-cikk eredetileg a fenti karikában megjelenített címmel jelent meg. (Tudom, mert láttam.) Valamiért később a sportgéza mégis meggondolta magát, és kijavította a címet. Három dolog következik ebből:
1) A sportgéza nem akarta, hogy orbános legyen a cím. Nem tudom, talán gyerekkorában is folyton baszogatták, hogy törölje meg, ott a zsebkendő, fujjdegusztustalan, satöbbi. Továbbá lehet, hogy különösen fontos lehetett ez azért is, mert a cím alapján esetleg arra lehetne következtetni, hogy orbán „diktál” bármit is. Hiszen, mint tudjuk, nem diktál, hanem diktál. Vagyishogy, nemtom.
2) A sportgéza (legalábbis internetes zsurnalisztikai értelemben) hülye, mert nem tudja, hogy az URL-t is át kell ilyenkor írni. Ennek ellenére internetes zsurnalisztikával foglalkozik, ami baj, de mit tehetünk ellene?
3) De a harmadik a lényeg. Bizonyára sokaknak feltűnt, miszerint egy új kormányzó van itten készülőben, avagy épül, szépül országunk nagy vívmánya, a horti. (Speciel mondjuk ezt orbánnak hívják, de azon lehet változtatni, tehát nem érdekes.) És ezen a ponton tenném fel a kérdést: utoljára mikor fordult elő, hogy ennek a magyarországnak a miniszterelnöke bement az atévébe (vagy a népszabaccságba, a hávégéponthuba), hogy ott őszintén válaszoljon a kemény, spontán ellenzéki kérdésekre? Másképp teszem fel a kérdést: utoljára mikor szarta le galamb a horti orbán szobrát? Pláne: ki fogja ledönteni?
Most mit is lehet erre mondani: talán majd a fiatalok. Tehát hajrá, Kinga (Blanka)!