Most, hogy Dunatökömtudja után Sopront is ideiglenesen szocialistává nevezte ki a népharag és a Bajnai is előbújt a barlangjából, ideje lenne elgondolkodni minden rendes kommunistának (ez a nem fideszes, magyarul), hogy mi lesz.
Illene ugyanis tudni már végre, kire is szavazzunk.
Halló tessék, tudakozó
Persze ha a majdnembörtönnel és látványéhenhalással kis híján boldoggá avatott Ferenc intencióin indulunk útnak, könnyen bajba keveredhetünk. Ferenc ugyanis álmot látott, és ebben az álomban a Gordon megvetően taszította el magától a népet október 23-án. Megbomlott emberünk, ez nem kétséges, de nem ez a lényeg. A lényeg, hogy amennyiben a Gordon mégse megy el október 23-án a szabadsajtóútra, hanem az egykori Vörös Csillag, ma Szende Szegfű borozó különtermében tart performanszot annak a tizenhat vérszomjas nyugdíjasnak, akit a dékápárt vagy a szocpárt mozgósítani tudna a nagy eseményre, az elegendő-e a demokrácia visszaállításához. Mert tudjuk persze, hogy a teliszavalasszal súlyosbított piszkostizenkettő is sikerrel irtotta a nácikat, de Győző bácsiról és Margitkáról azért ezt nem tudjuk elképzelni. És nem azért, mert nem eléggé piszkosak.
Van nálatok
Létezik ugyanakkor az a probléma, hogy a nevezett legnagyobb ellenzéki erő továbbra se képes semmi átütő erőt felmutatni a szuperhősbizniszben. Mert puchlászló ide vagy oda, mi innen nem látjuk, hogy szakálltalanított mesterháziakkal és idegméreggel zombivá varázsolt lendvaiildikkel hatékonyan lehetne síkra szállni akár csak egy szíjgyártópeti ellenében is. Aki pedig, lássuk be, a maga tündéri butaságával kevert gátlástalanságával együtt sem éppen emelt szint. Hiszen hozhatnánk példának a Blikkel felfegyverzett Rikkancstónit is.
Csoportvezetőt kérek
Mindezek ellenére van ez a csoport (nevezzük őket rejtőzködő nyugdíjasoknak), és ez minden zavarbaejtő mumifikáltsága ellenére szavazóbázissal is rendelkezik. Tény persze, hogy ez a bázis jelenleg a fejetlenül ide-oda rohangászó baromfiakhoz hasonlatos, viszont ellenben a bátor soproni (dunatökömtudjai stb.) harminckettővel, aki az íven az elempét hozná ki győztesnek, legalább van. És ez bármennyire szerfelett bosszantja is a sifferbandit, azt el kell ismerni, hogy ennek a sok fejetlen lábasjószágnak továbbra is meg lehet mondani, hogy Győző bácsi, jelenleg a Gordon a preferált a pártvonalon.
Bejelentkezel vagy nem jelentkezel?
És hát, tetszik vagy nem tetszik, jelenleg ez a realitás. Gyenge, romkocsmában merengő bölcsészszívünkkel persze megértjük, hogy ez a lehetmásizmus újabb kudarcát jelenti, de a lelkünk mélyén kucorgó panelproli meg arra hajlik, hogy azt mondassa ki velünk: annál szarabb ez a lehetmásizmusra nézvést. Mert nyilván meg lehet próbálni felépíteni a jövő környezettudatos és egyéb módon családigazdaságosított társadalmát pusztán kedves szabórebekákra támaszkodva, de majd amikor rá kell kötni a budit a csatornára, én mégis inkább szólok a véberlacinak. Mert ő minden tőrölmetszettsége és zöldidegen társadalomképe ellenére vízvezetékszerelő. Ami a szabórebekáról nem mondható el.
Nincs értelme
Meg lehet tehát próbálni a statisztikai hibahatáron mozgó támogatottsággal is ragaszkodni a lehetmáshoz, de mégis inkább jobb, ha most nem annyira a puchlaci milliárdjait feszegetjük. Sikerült a patásgyurcsányt leválasztani a népről (illetve ő választja le magát folyamatosan, mindegy), elégedjünk meg ezzel. Nem lehet mindent.
De szerencsére nem is kell. Bőven elég lesz a minden kétharmada is 2014-ben.