A mögöttünk álló hétvége nem épp eseménytelenül telt: kapott másfél milliárdot a vezetőbácsi kedvenc románmagyarja, adóelkerülési megfontolásból Oroszországba költözött Gérard Depardieu, valamint kiderült, hogy a magyarhírlap nevű természeti képződmény vezető kolumnistája most már nem a zsidókat utálja, hanem a cigányokat.

Vagyis lehet, hogy nem csak a zsidókat utálja. Nála nem lehet tudni: őneki gyakorlatilag lételeme az ilyesféle hülyeség, és ez gyakorlatilag a tehetségtelenségéből, illetve pontosabban a nem elég tehetségességéből következik. Mert, ugye, hogy is megy ez: elkezd az ember írással foglalkozni, mittom, csinál egy véleményblogot, és rendre azt tapasztalja, hogy nem csak a tótavé, de még a vinszentblog akármelyik névtelen bloggere is jobban ír nála. Vagy verseket ír, hobbiból, erre meg jön egy ember egy olyan hülye névvel, hogy Erdős Virág (hogyne, majd Cserepes Gesztenyefa), és beleírja az ember gyomrába tutit. Oda tudniillik, ahol az ember az elfogyasztott vegyespálinkák mellett a lelkének a leglényegét őrzi – és ezt onnan lehet tudni, hogy elszorul az nagyon, ha valami nagyon szépet olvas a gazdája.

Mindezt feldolgozni kétféleképpen lehet. Az egyikhez nagyon sok alkohol kell, és hosszú távon májkárosodást, elmegyengeséget, teljes leépülést okoz, ami még nem lenne baj, de rövid távon az asszony is veszekszik miatta. Marad tehát a másik lehetőség: az ember ebbe beletörődik, és megelégszik a másodvonallal – esetleg vesz egy dekopírfűrészt, és elmegy műbútorasztalosnak. Még az is meglehet, hogy ezzel megreformálja a műbútorasztalosság lényegét: vannak még csodák, szegény Oláh Gergő is hogy megnyerte a tehetségkutatót.

Namármost ezek a lehetőségek jönnek szóba, már amennyiben értelmes az ember. Rövid pillanatra azonban mégis tekintsük át, akkor mi van, ha az ember teljesen, totálisan értelmetlen, ellenben agresszív kis mocsokállat: nos, ebben az esetben meglehet, bűnözésbe fog, és az önkifejezést késelésbe torkollva tartja csak elképzelhetőnek. Vagy ír egy cikket a kedvenc szennylapjába, amelyben kifejt dolgokat, amely dolgok szerint hol a fiatalok, hol a zsidók, hol a cigányok dögöljenek meg. Vagy legalábbis jelentős részük dögöljön meg. (Bétékába ütközőt nem linkelünk: aki akarja, nézzen utána, mely cikkek vannak is itten citálva.)

Tehát: ha okos, kedves kis cigánygyerek az ember, de lófaszt talál, nemhogy munkát (mivelhogy cigány), a megoldás az, ha elmegy a tehetségkutatóba, ahol is kiderül, hogy egy zseni, és megszavazza az ertéelnépe ixfaktornak. A cigányság számára ily módon nyitva az út: évente három tehetségkutatót is rendez nekik a többségi társadalom puszta szívjóságból, tessék azokon elindulni, nem nyavalyogni, hogy kevés a lehetőség, meg elnyomás van. Különben is, a legendás cigány muzikalitás, hogyapicsábane, húzzad, cigány, csakazértis, és így tovább. Eddig rendben.

Na de akkor mi van, ha tehetséges, sőt, liberális újságíró az ember, de kiderül, hogy vannak nála tehetségesebbek is azon a placcon, továbbá zsurnalisztáknak nem hirdetnek tehetségkutatót se? Igen, kitalálták: az ember megkeseredett, alkoholista nácigeci lesz, aki időnként beleélvezi az újságjába, hogy ma éppen ki rohadjon meg. És amíg valaki meg nem szánja ezt a barmot, és nem hirdet neki egy tehetségkutatót, vagy nemzeti újságíróstratégiai intézetet, ahol elhomokozhat magában, vagy nem költözik el ő is valami szívének kedves diktatúrába, előbb-utóbb az lesz, hogy innentől Erdős Virág ne írjon több verset a cigányok elnyomásáról, mert jól pofán lesz vágva.

És végül is énnekem mindegy, de jelezném, hogy ha nekem pártom lenne, abban ilyen tehetségtelen pszichopaták nem lennének benne. Mert hiába, ha egyszer az orbánnépe a bajerzsótit szavazta meg fixfaktornak: az ilyen emberi hulladékkal az van, hogy előbb utóbb rárohad arra, amire ráfröccsent.

És, hát hogy is mondjam, élnek ebben az országban költők is bűntelen. Azokra meg az ilyen ne fröcsögjön.

FRISSÍTÉS:

Nevezett szerencsétlen írt még egy cikket, amiben hevesen magyarázza a magyarázhatatlant. Ez még nem lenne baj, de az a verssor, amit idéz ("Növeli, ki elfödi a bajt"), nem Babitstól származik. Úgyhogy ehhez képest lesznek szíves kedves mélymagyar náci barátaink költők verseit a szájukra venni.

Ja, nincs mit. Örülök, hogy segíthettem.