Andris, Drisa, Aranyapám, Országos Haverom, Társam a Lehetmásban!
Hát mondjad már nekem megfele, mi az atomerőműkerítésre hétszer keresztbetekert grínpíszes acéllánc van veled, Töki? Már mondjuk megbocsáss, hogy tegezlek, de egyrészt marhára nem tisztellek eléggé (cserébe felajánlom, hogy te se tisztelj engem: majd megbeszélem a terepeutámmal, ne törődj vele), másrészt köztünk, úgy érzem, van egyfajta kapocs, valami eltéphetetlen, csillámló tündérlánc, egyfajta lepkesóhajtásnyi, mégis világrengető, nagy közös ügy keltette fuvallatnyi rezgés: miszerint a zorbánizmus, ahogy van, dögöljön meg. És ez elég, szóval ez engem felhatalmaz arra, hogy beletegezzek a virtuális képedbe. Bocs.
De körülbelül ez minden, ami közös bennünk. Hogy mégis írok, az az, hogy nem adtam még fel teljesen. Mert tudod, mondanám, hogy mi kommunisták különleges anyagból vagyunk gyúrva, de egyrészt egyre inkább úgy jön le nekem, hogy te valami nemzeti-ökotudatos langallósütésben vagy inkább érdekelt mostanában, én meg tizenöt évesen leszámoltam a kommunizmussal, és akkor is csak a rendszertagadás vitt a bűnbe. Vagyis inkább a rendszerváltás-tagadás: történetesen én ugyanis akkor voltam lázadó kamaszgyerek, amikor váltotta a fidesz meg a többi szakállas a rendszert, és akkor nekem minden felnőtt maga volt a Sátán. De, ha már itt tartunk, és ezt tőled tudom, meglett férfiemberként is boldogan dolgoztál együtt a volt kiszből lett Új Nemzedékben a szebb jövőért. (Bocs, nem bírtam kihagyni.). Ráadásul mindenféle patásördög gyurcsányokkal, meg stumpfistvánokkal és halászjánosokkal.
De hagyjuk, tényleg hagyjuk a múltat: már csak azért is, mert nem tudom, újabban keletkezett bokros teendőid között mennyire van lehetőséged követni az eseményeket, de el sem bírnád képzelni, mi lett az egykori harcostársakból! Hát, mit ne mondjak, változatos a kép: van itt törvénytelenül megválasztott, az alkotmányhoz kurvára nem értő, de azért azóta is indoklás nélkül alkotmánylakájjá tett miemberünk, meg 375 négyzetméterrel és államtitkársággal kistafírozott államtitkár is. Ja, meg neoliberális, ilyen mutyigyanús, 2006-os őszi rendőri fellépéses jogellenes tüntetésbetiltó is van egy köztük. Ő jelenleg gyanúsított is, egyébként. Valószínűleg jogtalanul.
Félre ne érts: szarok én a gyurcsányra, hisz számosak, ha nem is az ő bűnei, de legalábbis a hibái és tévedései. Ideje volna belátnia is mindezt, és visszamenni autót fényezni, ahogy Őszödön javasolta, vagy bánom is én, amihez ért, és vigye magával a teljes szocialista pártot is, ahogy van. De nem fog, és ehhez joga van, mint ahogy neked is jogod van olyan nyilvánvaló baromságot képviselni hagyni a pártodban, hogy a kertmagyarország mennyország. De ideje, hogy belásd, hogy csak annyi választ el téged a patásördög fletótól, hogy neked esélyed sincs megvalósítani a kedves kis bohóságaidat. Nagy szerencsénkre, teszem hozzá. Mert hidd el nekem, tapasztalt szopóági szakértőnek: pontosan amiatt vagy kicsit is szimpatikus minden kicsit is (neo)liberális, azaz szabadon gondolkodni akaró és másokat is szabadon gondolkodni hagyó embernek, mert még nem jutottál bele a tutiba eléggé. A habitusodat elnézve ugyanis erős itten a gyanú, hogy űberelnéd te az említett volt harcostársakat is.
Annyira így van ez, hogy ma már hajlok rá, hogy sajnáljam, hogy annyira sajnáltalak, amikor tavaly karácsony előtt álltál ott, árván, a kicsi betlehemes fiúcska a busók között, és védted a demokráciát. Olyan törékenynek tűntél: mint az igazság, mint a szabadság, vagy mint a győzelem lehetősége a zsarnokság ellen. És én akkor úgy éreztem, jól tettem, hogy rátok szavaztam. Csak, tudod, aztán jött a cébéátörvény, meg ez a már említett nemzeti összefogás, meg az engesztelhetetlen düh. De nem is az: ezek apróságok. Hanem hogy azóta sem látom azt a 383 876 ökotudatos demokratát az utcákon, jelszavakat skandálva, rendőrök felé vadul ökörfarkkórót meg nehézszagú gólyaorrot hajigálva, hippijelmezben vagy rosszul szabott öltönyben, mindegy is. Nem, Bandi, ti jelenleg ültök benne a parlamentbe’, ami biztos jó lehet, hisz fűtenek gondolom rendesen, és van is és lesz is javadalmazás kellőképpen, meg szavazhattok magatoknak végtörlesztést is. És hiába mondod, hogy te majd jól nem veszed azt igénybe: kurvára nincs tétje semminek, hiszen ha megszavazzátok, ha nem, meg lesz az szavazva. És ezzel is, meg a többivel is, el lesz baszva az ország. Ha még nincs elbaszva.
De ez nem mentség arra, hogy hagytátok, hogy ennek a baromállatnak gond nélkül meg lehessen ezeket tennie. Mert nem, bazmeg, nem lehetett volna, kicsit is európai országban legalábbis biztos nem. És ne gyere nekem azzal, hogy mit lehet tenni azzal hét és fél százalékkal: pontosan hét és fél százalékot, bazmeg. Ami pont hét és fél százalékkal több, mint amit jelenleg csináltok.
Bandi, ne bassz: én elhiszem, hogy nyakunkon a globális végítélet, meg elönti a kékestetőt a cunami, de ez nem most lesz. Ellenben csináljatok valamit, mert most, itt és most jönnek a dörnergyörgyök, mert már a magadfajta rendesféle konzi sem jó, mert most már mindenképpen miépes köll. Azért, mert nemzeti összefogásilag lesz seggbebaszva itt a nemzeti alapon értelmezett ökotudatosság is hamarosan, Bandi.
Csak aztán majd ne csodálkozz, ha darabolós gyilkos cellájába teszik a természetvédőket is. Mert, bár elsőre nem biztos, hogy egyértelmű, de nekem hidd el: több darabban sem vagytok többen. Úgyhogy szedd össze magad.
Elvtársi(sic!) üdvözlettel:
Humperdick
