Illetve beszélek összevissza, nem az agyad szorul magyarázatra, azon semmi magyaráznivaló nincsen: a Planck-hossznál kisebb kiterjedésű dolgokat a kvantumfizika sem tárgyazza. Szerinte ugyanis annál kisebb dolog nincsen, ottan a fizika törvényei már nem érvényesek, és ezzel a maga részéről letudottnak is tekinti a dolgot. Ilyenek ezek a természettudósok. Az a rohadt matekos sem oszt nullával, sőt, még csak meg sem próbálja a szemét. Biztos ilyen ortodox idióták mindahányan. De a lényeg: nem az agyadat kell magyarázni, hanem magyarázás kell az agyadnak a “milyen dolog mire való” témakörben.

Nyilvánvaló ugyanis, hogy a dolgok bizonyos más dolgokra valók. Szöget beverni például kalapáccsal kell, és bár szorult helyzetben húsklopfolóval, merőkanállal, vészhelyzetben após buta arcával is be lehet verni egy szöget a falba, sőt, fába vagy az anyós arcába, a szöget rendeltetésszerűen a kalapáccsal szoktuk kalapálni. Innen a neve is: kalapács. (Nem, nem tudom, a szögnek miből van a neve. Fogjad most viszont befele a kis pofádat, kisfijam, mert elvesztem a fonalat!) És ez egy nagyon erős szabály, és bár úgy tűnik, akadnak kivételek, azok látszólagosak: tudjuk, vagy inkább tudni véljük például, hogy olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó. (És igen, még helikopterrel is ki lehet nyitni egy sört. De már az előbb elugattam, hogy ne akassz meg folyton.) A szükség tehát úgy tűnhet, törvényt bont – de ez tévedés, mert nem bont semmit! (Már a sörön kívül, persze.)

Hiába van ugyanis egy príma, felújított, metálfényezett helikopterünk (két éves műszakival, női tulajdonostól), ha nincs sörünk. Illetve persze hiába van sörünk, ha momentán nincs nálunk egy helikopter a farzsebben: a lényeg tehát, hogy a sörnek és a helikopternek az időben nem nagyon távol kell elhelyezkednie egymás mellett ahhoz, hogy az aktus megvalósuljon. Olyan tehát nem létezik, hogy kibontom a sört, de majd csak a jövő héten hozza a helikoptert a Kálmán sógora, mert kiugrottak vele az asszonnyal Horvátba a hétvégére: a sört és a helikoptert szépen egymás mellé kell letenni otthol a stelázsira, aztán megvárni, míg megküzdenek egymással. És bármennyire is sajnálatos, ennél unortodoxabb megoldáshoz már az IMF segítsége sem tűnik elegendőnek.

Van tehát ez az időbeli korlát, ami első hallásra talán különösnek tűnik a számodra, de eléggé hasznos tud lenni.  Mert mi van például azzal a Somogyi Ábel nevű S. Ábellel, akit szinte most, a minap, huszonegy(!) hónapja csuktak a börtönbe (előzetesbe, de az ugyanaz), mert állítólag biztos tuti hogy megölt volna nemsokára huszonsok embert. Volna, tetszik érteni. Nem csinált tehát semmit se, az ügyészség ellenben fogadni merne reá nagyobb összeggel is akár, hogy megtette volna. Namost: ilyesmit filmben már láttunk, de ott legalább ázott három szerencsétlen zombi az akkumulátorsavban nagy erőkkel, és azok mondták meg a tutit. (Biztos a savtól volt, mittom.) Itt azonban képzett ügyészek és bírák érezték szükségesnek, hogy több mint másfél évet adjanak egy versért. Gondolom, ha melléírja, hogy jogtalanul elfogja akarni esetleg lehet számolni a töltények után az ÁFÁ-t is, kiszáll a NAV is a bérszámfejtő-kommandóval?

Mindegy, a lényeg a hepiend: nemrég ugyanis kiengedték a gyereket, mivel nem áll fenn a bűnismétlés veszélye. A linkelt indexvideóban hallottam, és nem hittem a fülemnek: az indoklás szerint tehát még egyszer nem fog olyan verseket írni, miszerint ő meg akar ölni embereket! Örülünk ennek, mert a versek, mondjuk ki, szarok nagyon, ilyet inkábban ne írjon többet, de ezt talán nem a bíróság dolga megítélni, pláne ilyen durva szankciókkal megtorolni. Volt már ugyanis olyan, hogy valakit verséért perbe fogtak, és annak is, lám csak, mi lett a vége.

A jog tehát nem arra való, hogy a jövőben esetleg megvalósuló cselekményeket, tehát például lottószámokat kitaláljunk velük: azért, mert korábban van az ítélet, mint maga a bűncselekmény. De a jog arra sem való, hogy olyan dolgokat ítéljünk el velük, amelyek a múltban esetleg meg sem történtek, de felettébb kívánatosnak tűnik most, hogy megtörténjenek – legalább így, utólag, mert különben kiderül, hogy tényleg jön az ájemef. Tehát például hiába utálod te a Vikivel meg a nagyon buta Gyurival az emeszpét, nem mondhatsz olyat, hogy mindenképpen csukjunk börtönbe minden emeszpést, mert hogy ők az emeszempé jogutódja. Béla bácsi, mint jogutód. Hogyafaszombane.

Nem, ilyet nem csinálunk: nem találhatjuk ki, hogy akkor még nem volt ugyan olyan törvény, hogy aki szoci, az halálfia, de viszont most már van. Ha ugyanis a lendvaiildi (vagy a pozsgai, vagy a csintalan, vagy a kövérlaci, sőt fedáksári!!!) tudta volna, hogy neki még felelnie kell a bűneiért, hát minimum disszidált volna Argentínába. Mert mások lettek volna a feltételek, ha az a mondás, hogy innentől Dunába lesz lőve minden kommer. Mert mi új világot építünk – ami nyilván azzal kezdődik, hogy szarrá lerombolunk mindent. Nem, Jani, nem bonthatod le a Parlamentet, a jogállamot, meg az egész demokráciát, mint valami sufnit, hogy a helyére beférjen pótosifa, vagy a zátonyra futott zsebcirkálótok. Mert, tudod, nem lehet a múltat végképp eltörölni.

Kérdezd meg a kommunistákat, miért. Ők biztos tudják: nekik se ment.