A Népszava információi szerint Bajnai Gordon többek között Heller Ágnes, Konrád György, Parti Nagy Lajos és Závada Pál javaslatára döntött az ellenzéki megállapodás bővítésének szükségessége mellett. Szily László információ szerint viszont döbbenetes ezen kártékony zombik akciója.
A Népszava cikkében olvasható az is, hogy a demokratikus erők összefogásának hírére neves közéleti személyiségek felhívást tettek közzé. Szily László cikkében ugyanakkor az olvasható, hogy a kártékony zombik azt csinálták, amihez igazán értenek: megint aláírtak.
Ezek után nem csoda, ha a kikellennekjonni.blog.hu szakembergárdája időt, energiát és teszkós nagyfröccsöt nem kímélve utánajárt a kérdéskörnek. Elemzésünk alant olvasható.
Elemzés
(Azért írtuk ide, hogy lehessen tudni, hol kezdődik az elemzés. Nem mindenki járt bölcsészkarra. Igazán nincs mit.)
1929-ben megszületett Heller Ágnes, majd 1933-ban Konrád György. Talán korai kijelenteni, de mindenesetre, bár nincs bizonyítékunk reá, majdnem teljes bizonyossággal kizárható, hogy rögtön zombiként jöttek volna a világra. Erre tehát nyilván csak valamikor később kerülhetett sor.
1944-ben a (magyar) nácik deportálták Heller apját, ő csak szerencséjének köszönhette megmenekülését. Konrád szüleit is deportálták, de nekik is disznó szerencséjük volt: Berettyóújfalu mintegy 1000 fős zsidó lakosságából a Konrád-család egyetlen kivételként életben maradt. Szily László ellenben ekkor még nem élt, így nem fejthette ki az esettel kapcsolatos véleményét sem.
1945-ben édesanyja Hellert árvaházba adta, hogy így szakítsa ki az éhezésből. Heller 1947-től kezdődően előbb cionista, majd kommunista, később rákosista,majd marxista elveket is vallott. 1949-ben kizárták a pártból, és csak 1953 után térhetett vissza. Lukács tanítványa lett, minekutána 1958-ban politikai okokból megint eltávolították. Szily László ugyanakkor zseniális módon ekkor még nem élt, így bizonyos, hogy nem volt marxista (se).
1950-ben Konrád apjának üzletét és a család lakóházát államosították. Polgári származása miatt 1951-ben csak az Egyetemi Orosz Intézetbe vették föl, de 1953 áprilisában onnan is kizárták. 1953 őszén kezdhette meg tanulmányait az ELTE bölcsészkarának magyar szakán: két ízben innen is kivágták ellenzéki politikai magatartás miatt, de professzorai közbenjárására folytathatta tanulmányait. Ezen a ponton jegyeznénk meg, hogy érdekes egybeesés, de saját bevallása szerint Szily László is járt egyetemre − bár igaz, ekkor még nem.
1953-ban megszületett Parti Nagy Lajos, 1954-ben pedig Závada Pál. Szily László egyébként már ekkor mélyen hitt saját véleménye és az ehhez elengedhetetlen megszületése mihamarabbi bekövetkeztében, ami mindenesetre elgondolkodtató kellene, hogy legyen.
1968-ban Heller Ágnes a filozófiai tudományok doktora lett. Elítélte a prágai forradalom elnyomását és a kommunista rezsim véleményterrorját, minek utána Lukács halála (1971) után eltávolították az Intézetből. Ezzel szemben 1970-ben, ahogy az várható volt, megszületett Szily Géza festőművész fia, Szily László. (Nem festőművész.)
Konrád 1973 júliusában a politikai rendőrség nyomására elvesztette állását. Egy évvel később egy külföldön megjelent könyv társszerzősége miatt a politikai rendőrség lakóhelyét lehallgatta, őt magát mindenüvé követte, lakásán házkutatásokat tartott, amelynek során Konrád naplójegyzeteinek jelentős hányadát elkobozták és szerzőjét letartóztatták államellenes izgatás címén. Bár tájékoztatták arról, hogy családostul kivándorolhat, Konrád maradt, és a belső emigrációt választotta.
Érdekes egybeesés, de szintén 1973-ban történt, hogy Szily László örömmel fedezte fel, hogy van pénisze.
1977-ben Heller Ágnes emigrált, és (többek között) a berlini, a melbourne-i, a torinói és a São Pauló-i egyetemen, valamint New Yorkban is tanított mint a Budapesti Iskola egyik jelentős képviselője. Szily László viszont ez idő tájt csalódottan szembesült vele, hogy másnak is van pénisze.
1980-ban megjelenik Parti Nagy Lajos első kötete, amit 2012-ig 18 másik követ. 1986-ban Závada Pál is megjelenteti első kötetét. Nem tudjuk, hogy szabad idejükben ők is ugyanolyan szenvedéllyel hódoltak volna hobbijuknak, a horgászatnak, mint Szily László.
1981-ben Heller Ágnes Lessing-díjas, 1983-ban Konrád György Herder-díjas lesz. A Kossuth-díjat Konrád György 1990-ben, Závada Pál 2005-ben, Parti Nagy Lajos 2007-ben kapja meg. Ők négyen ezen kívül még mindenféle kormányoktól mindenféle soktucat díjakat kaptak, igaz, a magyarokon kívül főleg németektől, franciáktól és ausztráloktól, ami nem ér, így vissza kellett volna dobniuk. Vagy eltenni snecinek.
Ezzel szemben Szily László 2005-ben megkapta a Minőségi Újságírás Díjat az Epiláltatott-e Szent Margit? című cikkéért. Később, 2009-ben állítólag elő is adott valamilyen konferencián a blogvilág pusztulásáról, ami sokak szerint állítólag lehet, hogy érdekes volt, főleg az azóta is virágzó blogvilág szerint.
Akárhogyan is: vizsgálódásaink alapján az kétségkívül megállapítható, hogy Szily László sohasem írt alá semmit, nem alkotott semmi maradandót, sőt, semmi érdemlegeset nem csinált, és a világra értelmes behatással sem volt még soha életében.
Pedig nem kizárt, hogy képes lenne rá. És mégsem teszi. Egy bámulat ez az egész ember.