Az embereket jelenleg két részre lehet bontani.
Nem, nem úgy gondolom, hogy minden embert két egyenlő részre, bár időnként az sem lenne hülyeség. Úgy gondolom, hogy két csoportra: egy kétharmadosra, meg egy másik ugyanakkorára. Azaz összesen négyharmadnyian vagyunk, ami mindenképpen örvendetes fejlemény. Ha jól tudom, a matolcsigyerek már előkészítette a fenti pofátlan számtani anomáliát lehetővé tévő a törvényjavaslatot, amit egyébként a lázar, a rogán és egy alig használt félig teli (naná, majd félig üres! nem erre kaptak felhatalmazást!) felmosóvödör fog benyújtani a közelgő január első vagy harmadik hetében (vö. Vízkereszt, ill. Vízöntő), és amely végre megnyugtatóan rendezi az elmúlt nyolc év szociálliberális kormányainak felháborító matematikai elméletét és gyakorlatát. Hálisten, teszem hozzá sietve!
Na de lépjünk túl ezen, hisz dübörög a törvénygyár is. Apropó: csak ma két közlönyt adtak ki közlönykiadóéknál. (Valamilyen általam is ismeretlen okból kifolyólag az index nem hajlandó elhinni, miszerint olyan nincs, hogy „mai közlöny”. Biztosan nem olvasnak engem. Vannak ezzel így mások is, túlélem.) Iszonyat izgalomban vagyok rajtuk online tegnap óta, de csak nem akarják kiadni ezt a médiatörvényt. Pedig tegnap emlegetett kedves, bár azóta súlyosan másnapossá vált ismerősöm szerint faszán le van korrektúrázva, csak az ukázra várnak. Mi lehet a baj? Bár azt is mondta, lesz még legalább két Közlöny az idén. (Az a baj vele, hogy ha iszik, annál csak egy rosszabb van: ha másnapos. Mivel ez a két állapot váltogatja nála egymást, elég nehéz vele.)
Ellenben elkalandoztam: tehát a kétféle ember. Ez a kétféle ember úgy néz ki, hogy vagy eszenélkül sipákol a Nemzeti Összekapaszkodás Namégegyszer Fogjukmegegyszerre Pistabátyám Oszt Hadd Szóljon Kormánya minden kósza fingjára, vagy bármit is tesz ez a minket mindenünnen körülvevő jelenlegi orbanizált fos, egyrészt elmúltnyócévezik, másrészt az úgy van jól, ahogy az éppen szóban forgó orbanella tette, mondta, vagy csak úgy elhaladtában kerítés mellé fosta.
Namost, nyilván egyik sem jó. Itt van például a legújabb mostani óriási hír, melytől dobja a hátast a fél internet, hiszenhogy a zannamari hülyehivatala hogy megbüntetni akarja a tilosrádiót! (Pdf itt.) Nyilván abban a hivatalban képességbeli fogyatékossággal rendelkező emberek tűnnek ülni, ha úgy vélik, a „motherfucker” szó gyakori hangoztatása „megroncsa a magyar gyerek lelkit” – már amennyiben a kiskamasz a felsőfokú angol nyelvvizsgájára készülve tilosrádiót hallgat, nyilván.
Okosan megírta (pdf itt) a tilosrádió nekik a vidám választ, ezen én most én már nem rugóznék. Ellenben: megindul a hülyeséggyár. Az egyik csoda (mandiner) szerint komolyan tényleg sérti a gyerek lelkit, ha mondjuk ószanszkrit káromkodásokat olvasnak fel neki a rádióban, a másik drágalélek (propeller) meg irodalomórát kezd tartani arról, hogy már az ősi rómaiak is…
Ja. Szinte én már mindent értek. De akkor mondjuk én most egy szar fidesznyik vagyok, mert nem szaladok százfele azért, mert rossz döntést hozott egy hivatal, vagy hazaáruló libsibolsi, mert szarnak tartom a hivatal döntését? Most akkor melyik kurvaanyámat? Ideje lenne már eldönteni, hogy hova álljanak a belgák, kérem szépen!
Mégis azt mondom: nagyjából ezt hívják szólásszabadságnak. Még ma, meg még holnap háborítatlanul élvezhetjük!
Addig is: BÚÉK!
