Azt gondolom, hogy most már nem nagyon kéne beengedni ezeket a külföldiembereket.

Mert ugyanis mi van. Jön a külföldiember . Persze, hogy máshogy, eleve pesszimistán jön, sőt, negatívan, de mit ragozzuk, külföldi módon jön. Az ilyen nem tanul az ájemef és az zunió kizavarásából udvarias kitessékeléséből, ez bazmeg nem tudja, hogy itt most a megújulás, és nem a külföldről belepofázás éve van, hogy épül, szépül a közös, új alkotmány, és mi már a kisdedeket is közel engedjük a szavazóurna húsosfazekához. Erre külföldiember semmit még csak se rá se hederítve beszél ezzel-azzal, hall ezt-azt, és leszűri belőle a nyilvánvaló hazugságait, miszerint nem hogy hosszú, de középtávon sincs elképzelés semmire, a kormányzat nem lát tovább a saját fejénél, de igazából az is kérdéses, van-e olyan neki. Mármint feje, az van, mármint a kormányzatnak, csak hát a gazdasági feje olyan, amilyen: speciel a gazdasághoz nem ért. (Olykor még a számok is zavarba hozzák.) Mondják ezek a sehonnani külföldiemberek, teszem hozzá gyorsan.

A Nemzeti Összefogás Rendszere tehát a továbbiakban jobban tenné, ha világosan közölné a nem nemzeti, nem összefogó külfölddel, amit legjobban csak vezérünk a legtisztább gyémántfényben csillogó szavai képesek visszaadni: „Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek”. Bizonyos országközösségek tehát elégedjenek meg azzal, hogy kénytelen-kelletlen elfogadjuk, hogy aprópénzt, potom 8000 milliárd forintot adnak nekünk, ennél viszont ne tovább. Ugyanakkor ajánljuk figyelmükbe Magyarország turisztikai látványosságait, a Hortobágy egyedülálló természeti kincseit, a Balatont, a Halászbástyát, undzovejter, csikosch, reiter. Utazási irodáink állnak a szórakozni, felüdülni vágyó külföldiemberek rendelkezésére. Állandó, szoros felügyelet mellett állnak persze, nehogy elkalandozzon az a figyelem!

Az utazásról jut eszembe: megérkeztek a Mars-utazás résztvevői.

Nos, természetesen ez csak egy kísérlet, szimuláció, az Orosz Tudományos Akadémia Orvosbiológiai Kutató Intézete parkjának látványossága . Oda vannak ugyanis becsukva ezek a próbaasztronauták, és úgy tesznek, mintha a Marson lennének, külvilágtól tökéletesen elzárva, egy kitalált világban. A cél az, hogy a kísérlet tartama alatt véletlenül se harapják el egymás torkát, amit kísérlettől függetlenül is megtehetnek ugyan, de úgy nem lenne annyira érdekes, plusz drága.

Namost ezek a bátor valóságsószereplők nyilván nagyon komoly feladatot látnak el, ezt vitatni nincs okunk. Kicsit persze gyengíti a dolog élét, hogy ők tudják, hogy nem mentek el sehova, hogy ők ott dekkolnak a mondott parkban, hogy minden a legnagyobb rendben van, és a legnagyobb veszedelem, ami érheti őket, az a fogszuvasodás. Semmilyen sokkba nem fognak esni, amikor majd ki kell onnan jönniük, és rá kell döbbenniük, hogy tényleg nem mentek sehova, tényleg ott dzsesszeltek végig, és persze hogy nem is volt részük semmilyen utazásban, felemelkedésben. Jó nekik: ők tudták, játék az egész, marháskodás, bohóckodás, bűvészkedés. Egyelőre ugyanis szó sincs róla, hogy bárki emberfiát ellőnének a Marsig.

A Mars ugyanis továbbra is kurva messze van.