Sok média (például: ő, meg ő, de még a Nagy Ő is) írt arról, hogy a kormány újabb kiváló alkalmat talált arra, hogy miért ne épüljön a Nemzeti Összefogás Rendszere, a bolsevik diktatúra meg miért igen. Például azért, mert: „(a) bérmegállapodás mindenkit kötelez”. Ha meg mégsem, mint tudjuk, vannak ötleteik.
Ezen ötletek kapcsán nyilván rengeteg nyomásgyakorlási eszköz áll rendelkezésre. Lehet például durcáskodni, nyelvünket kinyújtani, vagy meghirdetni, hogy aki direkt nem megy a teszkóba, ahol direkt nem vesz danonterméket, plázában meg szvarovszkikristályt, és direkt nyócezer fordulatig pörgeti ki minden lámpás induláskor a csúcskategóriás audit, kap egy „Kiváló Magyar Nemzettag” kitűzőt. (Juteszembe, tudok egy eladó S8-ast használtan, kitűzőért elvihető.) Tulajdonképpen annak sincs semmi akadálya, hogy pölö a teszkós árufeltöltő betelefonáljon a bér- és adómonitoring-bizottsághoz, hol is elbarangolgat cseppet a hívásmenü útvesztőjében, végighallgatva egy teljes négyévszakot, majd a végre bejelentkező ügyintézőnél jelzi, miszerint csökkent a bére. Illetve felment az adója. Ügyintéző végighallgatja, kedvesen megnyugtatja őt, miszerint hamarost itten intézkedve lesz, és a telefon letétele után tovább hallgatja a lédigagát. (Meg kell érteni, én is megőrülnék, ha egész nap vivaldi menne a melóhelyen.)
Mondom, eddig rendben. Ám hogy ez után mi történik, az a nem mindegy. Mert mi történhetne? Béremelkedés-elmaradási különadó? T/4525486/2011-es számú kormányrendelet „A magánszemélyek és magánszemélyek tulajdonában álló vállalkozások által kötött bérszerződések kötelező módosításának, valamint ezen szerződések Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé küldésének szabályairól”? (Egyéni képviselői indítvány, benyújtotta Dr. Veégh Béla és Kruppné Senkivagyokovits Brigitta.) Esetleg?
Ne gondoljunk bele, mi lehet még esetleg. A helyzet ugyanis az, hogy a munkavállalók és a munkáltatók közötti szerződés magánjogi szerződés, amit a jelenleg hatályos alkotmány megvéd. De ki védi meg az alkotmányt?
Fogas kérdés. (Én mondjuk a hétvégén nem érek rá, Kálmánnal szétkapjuk a stílt.) Nemrég volt ugyanakkor okunk látni, hogy ki az, aki biztos nem. Konkrétan az Alkotmánybíróság biztos nem. Idézzük eszükbe gyönyörű szavaikat is: „(a)z Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés alkotmányellenes, ezért azt 2011. május 31-i hatállyal megsemmisíti.” Más szóval: embereket minden magyarázat nélkül melóhelyről kivágni alkotmányellenes, ellenben nem baj. Majd 2011. május 31. után lesz baj, kivéve, ha akkor sem lesz baj.
Nem hiszem, hogy ha ezen a ponton azt gondolnám, hogy az alkotmánybírók idióta és/vagy cinikus, gyáva szarháziak, messze járnék a valóságtól. A helyzet ugyanis az, hogy alkotmánybírónak lenni ma ebben az országban a legalantasabb, leggusztustalanabb melók egyike. Egy gerincesebb hullamosó már nem vállalná, még tízszer akkora, bérmonitoringbizottság-garantálta bérért sem. Érdekes, hogy nemrég még én is írtam ezekről a szánalmas, hitvány alakokról. Akkor azt hittem, csak nem szeretnek dolgozni, hogy mittom, hogy öregek mán, meg lusták. Ó nem. Ezek bazmeg ugyanúgy a szaros lóvéjukat meg az egyéb juttatásokat féltik, mint a legutolsó áfacsaló. A renomé meg mehet a picsába.
És most idézzük fel még egyszer: a rogánféléknek vannak ötleteik. Nekünk meg kétségünk nincs róla. Vagy, ha ez nem elég, ugorjon be ezen a ponton: „Kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon, akár alkotmánybírósági ítélettel a jelenlegi helyzet megváltoztatható lenne.” (Forrás.) Én most továbbmegyek: kár azt az illúziót kelteni, hogy bármilyen módon visszafordítható itt bármi. Le van szarva az Unió is. Épül a diktatúra.
Túlzás? Rendben, akkor egy gondolatkísérlettel zárom: képzeljük el, amint 2014-ben (vagy 2018-ban, mindegy) a választáson vesztes jelenlegi kormányfő átadja a hatalmat – bárkinek. Gyurcsánynak is, akár. Vagy a Bajnainak. És még mondjuk kezet is fog vele. Önként, vereségét elismerve, demokratikus meggyőződésből, mosolyogva. El tudja ezt bárki még képzelni ebben az országban?
Ugyan már. De mindegy, kibekkelem én ezt a szarházit.
