Tegnap nézeteltérésbe keveredtem néhány kedves, értelmes fiatalemberrel, akik nehezményezték, ha nemzeti Himnuszunk környezetében trágár szavak is előfordulnak. Tegyük akkor ezt tisztába, hisz láthatóan igény van rá.
Túl azon, hogy innentől akkor kérem azon dolgok és események tételes felsorolását, amelyek nem kerülhetnek vonatkozó nemzeti szimbólum közelébe sem (erről majd később), egyáltalán nem gondolom, hogy a magyar Himnusznak ártana, ha azt egy műmájer repper is a szájára veszi olyik alkalommal. Kezdjük tehát a második, az egyszerűbb teremtéssel: Pityinger Dopeman Lászlóval!
Nevezett szórakoztatóipari termék végső soron helyes kis cucc, bár kétségkívül felmutat némi szexista, homofób vonást is. (Innen üzenjük, hogy nemrég kikutatták állítólag, hogy a homofóbokat felizgatja a meleg pornó, azaz repperül fogalmazva: a buzigyűlölők a legnagyobb buzik.) De egyébként nincs nagy baj vele: megpróbál megélni abból, amihez ért, és ez üde színfolt azon kedves polgártársaink síkhülye lapályán, akik abból próbálnak megélni, amit még csak meg se értenek. Emberünk tehát teszi a dolgát, be is dobta ezt a bazmegolós dalt a hígfosos magyar ellenzéki állóvízbe. Jó érzékkel kitapintotta ugyanis, hogy jelenleg a választókorú lakosság 54%-a szerint tényleg basszák meg. Ő ebből él, a kitapogatásból, ez a dolga, ezért szereti, aki szereti. Még csak azt se lehet nagyon mondani, hogy ne lenne őszinte: ennyire tirpák jéghideg számításból már nem lehet senki.
De lett is nagy felzúdulás! Rögtön azonnal szinte mindjárt ki is derült, hogy van nekünk egy Büntető Törvénykönyvünk, amiben benne van egy 269. A paragrafus, hogy „aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Gondolom, a feljelentést abszolváló nácik onnan tudják ezt ilyen biztosan, mert ez a 269. paragrafus (ami a közösség elleni izgatás) után jön közvetlenül, az meg őket is érinti, és bár vannak kétségeink szellemi képességeiket illetően, két bekezdést egyszerre talán még ők is el tudnak olvasni.
Azt már ugyanakkor kétlem, hogy értelmezni is: a fenti passzusban ugyanis, igaz, egy rendkívül bonyolult, úgynevezett tranzitív particípiumba beleágyazva az szerepel, miszerint: „himnuszát sértő kifejezés”. Ez azt jelenti, hogy ha én most ideírom, hogy „ideggyenge, fostalicska Himnusz”, és nem csak a példa kedvéért írom, hanem azért, mert ideges vagyok, mivel elmaradt a reggeli kávém, plusz a lábamra lépett egy mamlasz siheder a huszonegyesen, és épp a Himnusz jött szeme, ezért a Himnuszt fogom gyalázni, akkor engem jogosan jelentenek fel a nácik. Nadeamennyiben én az előző helyett azt közlöm, hogy annak is a kurva anyját, aki ritkította a huszonegyes járat sűrűségét, illetve bazmeg, majd iszok egy kávét a melóhelyen, és ezután még fogat is mosok, és csak ezt követően éneklem el a Himnuszt, és akkor is csak úgy, a magam gyönyörűségére és épülésére, akkor én nem merítettem ki a fenti tényállást, ergó a barikádhu bekaphatja.
Ennyit a nácik szövegértelmezési képességeiről, nem érdekes. Igazából ők is csak a balhé miatt csinálják, plusz mert Dopeman cigánynak vallja magát. De most a játék kedvéért tegyük fel, hogy megáll a vád: Himnusz éneklése előtt és után nem bazmegolunk. Kérdés csak az: mi mást nem teszünk még? Fingani például szabad-e? Sólet után pláne szabad-e? Vagy anális szexet követően fingani, és utána énekelni? Mi a helyzet az orális szexszel? Spermamaradvánnyal, hüvelyváladékízzel a szájban szabad-e? És mik azok a szavak, amik tiltottak előtte? Mondjuk a kaki még elmegy, de a fos már egy évig terjedő? Vagy ha azt mondom, hogy „véres, gennyes köpet”, és rá tizenhárom tizedmásodpercre rázendítek az „Isten, áldd meg”-re, mennyi a nyereményem, hónapban, évben, szigorítottban számolva?
Nem tudom, tetszik-e érteni: minél többet viccelődöm én most ezen a hülyeségen, annál inkább megsértem a Himnuszt. Mintha a papnak nem csak azt gyónnám meg, hogy megcsaltam a feleségem, hanem részletezném is, sőt, fotókkal illusztrálnám. És pont ezzel lesz meggyalázva. A sok hülyével.
Apropó, hülyék: P. László reppert tanúként idézték be, mert tudniillik vádlottként megtagadhatná a vallomást, így meg dalolni kénytelen a madárka, vagy bezárják, mittom, bűnpártolásért. Végülis logikus: ott volt, tanúja volt, amikor énekelt, és ha nem vall, pártolja saját magát, tehát bűnös. Csak az a probléma, hogy eddig ez egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy az ügyészség, felettébb kreatívan értelmezve a nemcsak a BTK, de a magyar nyelv szabályait is, ártatlan embereket szopat nagy átéléssel. És pont itt kezdődik a demokrácia: azért, mert nem szeretjük ezt a Dopemant, még neki is vannak jogai. És jelenleg ő az ő saját, felettébb sajátosan türhőparaszt módján egy igazi szabadságharcos.
Nem véletlenül írtam nagy betűvel a nevét. És nem is egyszer. Ide lőjetek!
