Fergeteges börleszk 4 jelenetben, á la Karinthy

Első jelenet (visszatekintés): Sovány úr, még fiatalon, reményteljes ifjúszocialistaként társadalmat kutat a Párt Központi Bizottságában (zene: Internacinálé, tárogatón előadva), mikor hírt kap, hogy rendszerváltás lesz. Látni, amint épp kapja a hírt, közeli kép az arcáról, ami teljesen el van vörösödve, úgyhogy ha nem lenne rajta az a nagy bajusz, beleolvadna a Központi Bizottságba teljesen. (Zene: „Nem tudom az életemet hol rontottam én el”; előadja Kovács Guszti és Rajkó Band.) Szerencsére nem olvad fel a csúnya államszocialista rendszerben, hanem gyorsan túlteszi magát a megrázkódtatáson, és elvállalja az alelnökséget, sőt, a továbbiakban szinte mindent, amit a későbbiekben elébe tesznek, előre elvállal, és erről szóló biankó papírt szeretett vezére elé odatesz. Szeretett vezére örül, így együtt indulnak a fénybe ketten. (Zene: „Listen to Your Heart” a Roxette-től, tangóharmónikára átírva.)

Második jelenet: sok-sok év telt el, Sovány Úr már nem ifjúszocialista, de már nem is liberális, viszont nyaralni indul! (Zene: Süt a Nap, a Zemberek nevű együttestől.) Lelkesen készíti a poggyászát: látjuk, amint lelkes, szinte repes a lelkességtől. Teljesen össze is kócolja véletlen a bajuszát, mire hosszas futkározás, keresgélés indul a bajuszkefe után! Végre megvan, de még sincs meg, mert beszalad egy foltos kiskutya, aki a szobaasszonyé, és a szájába kapva a kefét, elrohan vele. (Zene: „Nem ettem én kefét, kisangyalom”, versenyzongorán.) Sovány úr utána, kutya feldönt virágvázát, erdélyi írófejedelmek hamvait tartalmazó stelázsit, házioltárt. Szobaasszony észrevesz, öklöt ráz, utánafut. Sovány úr kötelet ragad, kötélből lasszót formáz, kiskutya után veti. Kötélre kiskutya önmagát önként felakasztja, lelkét kileheli, bajuszkefe pofájából kifordul, szobaasszony sír, jajveszékel, látni, ahogy potyognak a könnyei. (Zene: Gyere Bodri kutyám, szedd a sátorfádat.) Sovány úr vállat von, mutatja, hogy nem sértette meg a román törvényeket, és bajuszkefével el. Következő kép már ismét a szobájában mutatja, ahol is pakolja a kuffereket, miközben kezébe akad a Nemzeti Egy Kézben A Hatalom Rendszere (zene: Vaccpaör), amit még a tántijától kapott, amiért felborította a salátástálat a bérmakeresztapja bármicvóján. Az együttműködés és másként gondolkodás ily gyönyörű példáján annyira meghatódik, hogy közleményt ad ki, miszerint rohadt szocialisták, majd betesz bőröndbe inget, gatyát, székelykaput és matyóhímzést és útnak indul.

Harmadik jelenet: a határon. (Zene: „Deres már a határ”, román pánsípon előadva.) Sovány úr rádöbben, hogy otthon felejtette az írófejedelem hamvait tartalmazó halinakötéses kávésdobozt, amely nélkül pedig nyaralni nem szokása. Biztos, amikor felborult a stelázsi, ráesett a kígyóbőrbe kötött bájerzsoltösszes, azért nem vette észre, gondolja magában. (Ki van írva, hogy ezt gondolja, mert különben nem látszik rendesen.) Most már a baj megesett, ellenben úgy nem maradhat, Sovány úr tehát hívja a szobaasszonyt. Szobaasszony is megesett, elszaladt Bécsbe abortusztablettáért, csak beszívott Télapó van otthon. (Zene: Let it Snow, Bruce Willis előadásában.) Télapó szabadkozik, hogy bentfelejtette a táskájában, de már viszi is. Román határőr ideges, kérdi, van-e elvámolnivaló, drog, fegyver, nyilasnáci rohadvány a kufferekben. Sovány úr mutatja, hogy nincs, csak az írói munkásságtól alaposan szétválasztva, az meg vámmentes, hagyják őtet békiben. Román határőr mutatja, hogy nem addig van az, neki parancsa van rá, hogy okosabb és racionálisabb legyen, majd ponta Sovány úr kedvéért kapjon fegyelmit a nyakába, szentségel, káromkodik, magyarul. (Zene: Kurva élet.) Sovány úr jelzi, hogy menne, várja őtet az édeserdély, össze kell fogni a koalíciós magyar erdélyi párt ellen az összes nem koalíciós magyart, virágozzák sok száz virág, de persze egymástól alaposan elkülönítve. Határőr jelzi, hogy bocsánat, de nem tudta, hogy hülyének tetszik lenni a Sovány úrnak, elnézést kér tehát és útjára bocsátja. Sovány úr dúlva-fúlva el.

Negyedik jelenet (epilógus): Sovány úr ül az erdélyben nyakig, körülötte acsarkodó farkasok, medvéék és egyéb liberálisok. Tombol, hogy már-már remeg neki a bajusza félig, mert nem találja sehol se a hamvakat, amivel elijeszthetné a vadakat. Körötte a magyarságot megosztó gonosz, értelmes emberek és egyéb orvosok, ápolók jelzik, hogy Sovány úrnak lehet, hogy meg tetszett már teljesesen bolondulni, de mutatják, hoztak tablettát, kényszerzubbonyt. Kérik, bújna bele, mert várja már a Tisztelt Sárgaház, amelynek egyébként társelnöke, a magát Napóleonnak képzelő özvegy bérszámfejtővel együtt.

Sovány úr erre felvidul, megenyhül, és már indul is, új kalandokat keresve!