Elpofáztam pedig. És szerintem elég egyértelműen. Az előző posztban.

Erre fel azt mondja a Politikai Értelemben Vett Tehetséges Zsebnáci ma (MTI):

"Egész Magyarország a Pécsett meggyilkolt rendőrségi pszichológus, (xy) szüleinek oldalán áll."

Kérdésre válaszolva mondja, persze. Magától ilyen eszébe sem jutna. De mindenesetre válaszolás közben elfelejtette ugyanakkor kitakarni az áldozat nevét: nekem volt időm, valamint agyam is van, ezért nem felejtettem el. (Lehet persze, hogy neki is van agya, ki tudja. Mindenesetre elfelejtette, ez biztos. Én bunkó parasztproliként nem felejtettem el, ő jogászként, sőt, jogalkotóként felejtette el. Hagyjuk.)

Majd folytatja:

"A kormányfő együttérzését fejezte ki a szülőknek a tragédia miatt, amelyről - mint mondta - megrendülve értesült. Elmondta továbbá, hogy ez az eset is megerősítette a kormányt a büntető törvénykönyv szigorításában. Hangsúlyozta, szerinte a büntetések súlyának igenis van visszatartó ereje."

Namármost.

Azt kérte a minap az a másik ember, akinek a meggyilkolt leány köszönhette, hogy legalább ennyit is élt, és aki kínok kínját élte át kétszer is (egyszer, amikor megszülte, meg egyszer, amikor eltemette a saját lányát), hogy

"Arra kérem a civil és a politikai szervezeteket, hogy se a lányunk nevét, se a személyes tragédiáját ne használják fel uszítás, gyűlölködés vagy a halálbüntetés visszaállításának ürügyéül."

Nem, a BTK szigorításáról az illető anyuka valóban nem beszélt. A büntetések súlyáról meg pláne nem beszélt. Sőt, az országról sem beszélt, akinek különböző oldalakra kellene állni most ebben a mostani kérdésben. Mi több, félnácik, félfasiszták segítségét sem kérte az egészen nácik és egészen fasiszták ellen. Sőt, semmilyen segítséget nem kért senki ellen.

Mégis azt gondolom, hogyha valaki kellőképpen szar, szemét alak, azt ebben a magyarországban nem eléggé szűrik ki a kormányhivatalok a tagfelvételkor. Sőt, a polgári, keresztény értékeket valló pártok jelek szerint még ennyire se szűrik ki. (A többi pártról nincs információm, bár elképzelésem akad.) A kettő együtt, tehát amikor polgári, keresztény értékeket valló pártok képviselőivel töltik fel a kormányhivatalokat, ez a kettős szűretlenség már első látásra is képes kellően ijesztő lenni. Mondjuk annyira ijesztőnek, hogy ha ha film lenne, nem merném végignézni.

De ez nem film: ne féljetek. Ez most a valóság. Én például ma tüntetni megyek. Mert meghívtak, erre. Méghozzá kedves, családos emberek hívtak meg; lehet, visszük a gyereknek a rollert is. (Feleségem közben jelezte: visszük.) És lehet persze, hogy lesznek ott nácik is. Onnan gondoljuk, hogy lesznek, hogy azok is jelezték, hogy lesznek. De majd figyelünk. Majd nem rollerezünk nekik ott összevissza. Majd vigyázunk. Igen: rájuk is. Mert honfitársaink, tudniillik.