Gépnarancs

Miért ez a címe?

Részeg pasas nyög, átölelve, szorítva, feszítve a villanyoszlopot: "Ki kell ennek jönni!". Már hatalmas tömeg gyűlik köré, mire hatalmasat szellent, majd így folytatja: "Mondtam én, hogy ki kell ennek jönni!" Vagyunk ezzel így...

Kálmán szerint

Friss topikok

Politikai maszturbálók

2011.02.19. 10:41 Humperdickk

Mint ismeretes, gyurcsány "takarodj" feri megtartotta rendes évi orbánértékelő beszédét és valami pálfi is értékelt egy általa ugyan nem, ellenben kedves jobbikos barátai által szintén nem látott Nemzeti Színházbeli színdarabot. Utóbbit megértem, még sosem adták elő Nemzeti Színházban, így nem csoda, hogy nem látta a pálfi. Kezd egyébként atomjaira széthullni a faszi, gondolom, a pia. Megértem, kemény meló alkoholistának lenni; én csak tudom.

De nem is annyira büszke, ám nyilvánvalóan ostoba kádéenpések (tényleg, emlékszik valaki, mit akarnak mondani azzal a négy betűvel?) onaninázálása az, ami jelenleg érdekes. Hanem ez a gyurcsánygyerek. (Szerintem lassan felvehetné keresztnévnek ezt a takarodj-ot, egyfajta epitheton ornans ez már nála. Továbi példák: Kádár Apánk, VV Ágica, Köszönjük Emese.) Mert ez az ember kiáll, mit kiáll, kifeszül egy ilyen tizennyolccsillagos szállodába, amit előtte berendeztetett csinire, bezászlósította faszántosul, sőt, mértéktelen aránytévesztésről tanúságot véve még be is mikrofonozza, pedig legalább az utóbbiról lehetnének kellemetlen tapasztalatai. Ez már önmagában elég kellene, hogy legyen neki, de nem, ez ragaszkodik hozzá, hogy beszéljen is. És beszél is, de mint állat, sokáig. Nem gurít szarral.

Hogy mit beszél, voltaképpen teljesen érdektelen. Nyilván a zorbán dögöljön meg, az emeszpé éjjensoká, demokrácia rulez. Van benne még kicsi önsajnálattal kevert beismerés (az nagyon megy neki, ez a beismerés), némi önirónia. Ja, meg fizessenek a gazdagok, megszorítások kellenek, támogassuk a kultúrát. Oszt jónapot.

Mondom: az, hogy mit beszél, lényegtelen. Pont azt ugyanis, mint a többi, pont, mint nagybarátja, első és egyetlen zorbánviktor: ugyanazt a semmit. Azt viszont sok fontos szó egymás utáni majdnem random elsorolásának segítségével. Fasza kis szófelhőt lehetne csinálni a kettő összekombinálásából: kijönne belőle a teljes magyarországtérkép, és nemhogy a mostani, de nem is a visszatrianon előtti, de a Nagy Lajos korabeli. Amiben benne lenne még Lengyelország is. Ami egyébként egy ilyen ország, vagy mi, itt van kicsit följebb, északra, és onnan lehet felismerni, hogy ott rendezik majd meg az eredetileg Gödöllőre tervezett uniós keleti partnerségi csúcstalálkozót. (És ehhez még Gödöllőt sem kellett Krakkóhoz csatolni. Tudnak ezek ott az euban.)

Ahogyan mi is: pofázni. Nagymagyarországról, buzikról, cigányokról, felemelkedésről, leereszkedésről, bármiről. Szarásról, politikáról, fociról, nőkről.

Nem csoda, hogy a sok pofázás után lassan már kivernie sincs kedve az embernek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kikellennekjonni.blog.hu/api/trackback/id/tr502672237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása