Szeretném előrebocsátani, hogy a következőkben egyáltalán nem viccelek. Négy gyerek halt meg, és ez nem vicces.

Olvasom az indexen, hogy nagy vihar volt Kentuckyban, felborult a lovaskocsi, és a megáradt patak megölte egy ámis család négy gyermekét. (Utánanéztem, itt a teljes sztori.)

Ha nem ámisok lennének, megtudhatták volna seregnyi forrásból, hogy iszonyú vihar lesz, mindenhonnan ezt harsogta a média. Csakhogy ők nem foglalkoznak a médiával, se telefonnal, más gépekkel, mert áram van bennük: ilyen a vallásuk. De azért még a saját szemüknek hihettek volna: láthatták volna, hogy vihar van, hogy sok eső esett, nem kéne elindulni. De elindultak, tökös ámis módra. Ez lett a vége.

El lehetne most kezdeni a vitát a haladás és a maradás kapcsán: hogy megáradt patakba jobb-e belefulladni vagy autópályán szörnyethalni. Hogy aki elutasítja a civilizációt, így jár, viszont aki meg kritikátlanul magáévá teszi, rosszabbul, ám igaz, hogy közben értékes információkhoz juthat VV Gigi barátnőjének, Naomi Cole-nak selyemsállal és saját nemi szervével kapcsolatos világrekordjáról. Meg hogy a hülyeség nem válogat: ahhoz nem kell hinni semmiben, csak gondolkodni nem kell hozzá, az meg igen könnyen megy évezredek óta.

De hagyjuk, tökmindegy, azon a négy szerencsétlen kölykön már úgysem segít. És nem is ez a lényeg. Az ugyanis a lényeg, hogy hova a búbánatba bír akarni menni egy akkora ítéletidőben egy teljes ámis család. Hogy mi lehet olyan kurva fontos.

Megmondom én hova: telefonálni akart. A papának, Missouriba. Az ámis. Telefonálni, áramos telefonon.

Ha csinálsz valamit, csináld rendesen. Mint Naomi Cole a hatvan méteres selyemsáljával.