Valódi gyöngyszemre bukkantam tegnap este: a felhőtlen és gondtalan (ergó felelőtlen és gondolattalan) butaság egy mintapéldányára! Ez az a pont, ahol az ember hátradől, sört bont, maga elé veszi a nasistálat és szórakozik: röhög, kiguvadt szemmel, míg le nem esik a székről. Erről van szó: 110-es karika. (Azaz 110-es IQ alatt a link nem ajánlott!)
Az alapszituáció tehát, hogy sok a koldus Kaposvárott, és ez zavarja a nem koldusokat. Egyébként vélhetően minden rendben van Kaposvárott, épül, szépül az város, főleg újabban. Csak azok a koldusok, azok mondjuk nincsenek rendben. Gondolom azért nincsenek, mármint rendben, mert koldulnak: a nyílt utcán, és fényes nappal, és szégyenérzet nélkül – de nem vagyok sem kaposvári, sem fideszes, pláne nem országgyűlési képviselő, így csak tippelni tudok. Szerencsére azonban egy, a fenti szempontoknak megfelelő doktorhejnctamás szerint ezeket ki kell zavarni, mint a Jézus a kufárokat. Vagy mi van.
De mielőtt továbblépnénk, szögezzük le: ez a magát hóttkomolyan fontos és okos embernek képzelő doktorhejnctamás országgyűlési képviselő teljesen nyilvánvaló módon nem viccel az interjúban. Ő ezeket a dolgokat komolyan gondolja. Őszerinte tényleg eredmény, hogy „többszörösére nőtt az intézkedések száma,” és bár „[e]közben érezhetően nem változott a koldusok száma,” de azonban a „kiszabott pénzbírság összege […] 450 ezer forintra emelkedett.” És bár a „[b]írság kifizetésére az elmúlt öt év során összesen 5 (öt!) alkalommal került sor”, öröm az ürümben, hogy „tizenhat alkalommal […] a pénzbírság elzárásra történő, bíróság általi átváltoztatása történt meg”. És bár a „pénzbírság és annak elzárásra történő átváltoztatása […] csak pillanatnyi visszatartó erővel bír az elkövetőkre,” mindez „a többség jogos igényét igyekszik kielégíteni és legalább valamely eszközt ad a hatóságok kezébe.”
Gyönyörű. Annyira szép, hogy folytatnám is én, de sajnos le kell mondanom a továbbiak citálásától. Ott ugyanis már olyan magasságokba emelkedünk, mint amilyen a koldusok és a szervezett bűnözők „legalábbis valószínű” kapcsolatának kérdése, vagy a koldulás, „ami már bűncselekmény”, nem beszélve a Tesszalonikaiaknak írt második levél részletétől. Ezek a fennkölt témák már meghaladják szellemi kompetenciámat: ide, ezekbe a szédítő magasságokba már képtelen vagyok követni a szerzőt. Maradnék tehát a pragmatista megfontolásnál, addig talán még elterjed az én csökött, butaparaszt agyam. Tehát!
A képviselő úr gondolatmenete szerint aki koldul, az, mivel zavarja a járókelőket ezzel-azzal, bűnöző. Meg kell büntetni tehát. A koldus persze nem tudja kifizetni a büntetést, hiszen ahhoz koldulnia kellene, azért meg újabb büntetést kapna, amit megint nem fizet, satöbbi. Ez így egy ördögi kör, az meg fokhagymával sem egészséges! Be kell tehát zárni a koldust a börtönbe, hadd okuljon! A börtönben egyébként meleg van, eső nem esik, enni-inni kap, levan a gond. Ez ugyan szintén pénzbe kerül, de nem baj, mert nincs addig se szem előtt, és legalább azoknak is pénzébe, vagyis adóforintjaiba kerül, akik egyébként koldusnak elvből nem adnak. Újabb előnye még a börtönnek, hogy a topbűnöző Géza bácsi ott magába száll, és majd ha kijön, nem koldul tovább. További intézkedésekről nincs mondva semmi: gondolom, éhen hal. És mindezt a keresztényi könyörület jegyében.
És ez még semmi. Mint említettem, emberünk előkapta a Bibliát, mint holmi szakácskönyvet is, hogy abból kotyvasszon valami megokolást a megokolhatatlanra. És a legjobb az, hogy még ezt is el tudja cseszni! Idézete végén ugyanis ezt olvashatjuk:
„Az ilyeneknek meghagyjuk és buzdítjuk őket, az Úr Jézus Krisztusban, hogy nyugodt munkával keressék kenyerüket. Ti pedig testvérek, ne fáradjatok el a jócselekedetekben. Ha valaki nem engedelmeskednék a levélben írt tanításnak, azt jegyezzétek meg, s kerüljétek társaságát, hadd eszméljen magára. De ne bánjatok vele mint ellenséggel, hanem feddjétek meg, mint testvért.” (Kiemelések tőlem – Humperdickk.)
Nos. (Nagy levegő.) (Bocs megint, előbb nem volt elég nagy az a levegő…)
Két eset lehetséges tehát. Az egyik szerint én vagyok a hülye, és a bibliai buzdítás pénzbírságot és hatóság általi lefogást, a testvéri feddés pedig börtönt jelent. Fontos, hogy a koldus társaságát leginkább úgy kerülhetjük, ha megfosztjuk szabadságától. A továbbiakban küldetés teljesítve, jóhír (evangélium) leszállítva, jócselekedetekben ilyetén módon tehát nem lesz hiány.
Ez tehát az egyik lehetőség. A másik lehetőség, amire egyébként még gondolni sem merek, hogy ez a doktorhejnctamás a hülye. Tekintve azonban, hogy ezek a doktorhejnctamások nyerték az előző (két) választást, ráadásul soha nem látott felhatalmazást kapva (többek között) a fenti tanok minél szélesebb körben való terjesztésére, természetesen az én kurva anyámat.
Még egy darabig. Jó lesz így, Hejncifijam?
