Világosítsd föl
- Világosítsd föl gyermeked:
- a haramiák emberek;
- a boszorkák - kofák, kasok.
- (Csahos kutyák nem farkasok!)
- Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
- de mind-mind pénzre vált reményt;
- ki szenet árul, ki szerelmet,
- ki pedig ilyen költeményt.
- És vígasztald meg, ha vigasz
- a gyermeknek, hogy így igaz.
- Talán dünnyögj egy új mesét,
- fasiszta kommunizmusét -
- mivelhogy rend kell a világba,
- a rend pedig arravaló,
- hogy ne legyen a gyerek hiába
- s ne legyen szabad, ami jó.
- S ha száját tátja a gyerek
- és fölnéz rád, vagy pityereg -
- ne dőlj be néki, el ne hidd,
- hogy elkábítják elveid!
- Nézz a furfangos csecsemőre:
- bömböl, hogy szánassa magát,
- de míg mosolyog az emlőre,
- növeszti körmét és fogát.
(József Attila, 1936.)