Kálmán agya megint eldurrant egy kicsinyt. Alant olvasható, mennyire.
Na idefigyejjé, te lázárjani. Hogy borétanám reád a rémfát, te öcsémuccse.
Elkapkodtad te most itten a sulykot, de baszom messzire, te kölyök. Mert mi van. Beszéljük mink a Robi sógorral, hogy mi lesz már, kint vannak a hajlékonyak a placcon, elcsúsznak végül, kinek öröm az. Én persze csak röhögök a sok hülye tarlósivadékon, de Robisógor, bár szögedi, mégsem. Ő mostan ugyanis konkréten alezredes, vagy vezérőrnagy, vagy mijakurvannya a jardnál. Nyolckerben ráadásul, tehát az átlagosnál többször látott már drogoscigányt hajléktalan belét kitaposni. Mondhatjuk hogy tájékozott a kérdésben, és szerinte a koszosgeci (jó, nem cigány, de akkor is), meg a tetves nyomorult menjen haza hajléktalankodni, ha annyira akar. De ne feszítse a húrt, közterületen.
Mondom neki, hogy már pedig feszítse, ha jót akar a demokráciának. Ezen Robi sógor magát fölheccölte, de most nem ezön akarok elmélködni, hanem, hogy mi lött. Az lött, hogy ëgyrészt mögtanultam délalföldiül hat és fél óra, kisebb-nagyobb vereködésökkel mögszakított ordítás alkalmával, másrészt kisült, hogy lë van szarva az egész, mert bemondta a lázárjani, hogy benne lösz az alkotmányba, hogy ott rohadjon mög mindönki, ahol akar, mindëgy, de konkrétön a blahalujzán ne akarjon. Mert agyonba lösz büntetve, hogy arról koldul. És még örüljék, hogy a beleibe hurkát nem tölt az Összefogás, mög a bencsikelvtárs, személyösen.
Na mostan, te lázárjani. Igaz, hogy lehet, hogy csak az a negyven liter tavalyi szilvám mondatja velem, amit oda kellett adni a sógor Robinak, a fogadás végött, de neked most már tényleg a kurva anyádat. Most akkor már az lesz, hogy ha én nem öntöm ki az első litert a rézalja miatt, akkor te beteszed a kerényikódexbe, hogy az én kurva anyámat?! Vagy hogy nekem rézgáliccal kelljen rámenni virágzáskor az almára, különben ki leszek szerkesztve a magyarközlönybe?! Vagy tényleg az lesz, hogy ha formailag megfelelően belezem ki ezt a Robisógort a kurva pálinkája miatt, amit tőlem nyert el, miattad mondjuk, de mindegy, akkor azt is lehet? Mert rendben, rohadjon meg az a mocsok (már csak a pálinkám miatt is), de ezt így hogy? És mindezt csak azért, hogy ha te be akarod tenni az alkotmányodba, hogy mehetsz te kétszáznegyvennel az algyői Tisza-hídon, akkor te betehessed?
És ha megszavazza ezt a tekintélyes pokolbéla, vagy másmilyen idióta béla, akkor innentől már nem ugathat bele abba se senki, hogy beleteszitek az alkotmányba akárki faszát? Mert hogy miszerint az nagyobb, mint a gyurcsányié? (Vagy tetszőleges bárkimásé.) Mert hogy ez nektek fontosabb, valamiért?
De, ha így van, eszerint akkor benne is lesz. Hisz ha formailag nagyobb, akkor az nagyobb. Megszavazzátok, ugyanis, hogy formailag nagyobb. Nemsoká tehát bele lehet tenni az alkotmányba akármit, és egy lófaszt köll ide colstok, tolómérő se. Az alkotmányosság megállapításához meg pláne lófasz köll ide. Legfeljebb unortodox módon festeti le a kerényi, amit vizionált belőle. Mármint a lófaszból. Vagy személyesen áll modellt őneki. Lófaszméretben mért fontossága teljes tudatában.
És hát, mi tagadás, nekem teljes megértő jóindulatom a blahalujzán kucorgó nyomorultaké, meg a kilátástalanul tiltakozó diákoké, de amit ők most kaptak, az még a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy innentől már bárki más is kaphat, és bármit is kaphat. Azaz: beteszitek az alkotmányba a bárkinek a bármilyen faszát, szemléltetésül.
Vagy elrettentetésül. A lényeg, hogy tuggya a helyit.