Levelet kapni mindig öröm, főleg, ha egy egész Belügyminisztérium levelezik az emberrel. Igaz, csak egy kurta esemest írt nekem a Belügyminisztérium, de arra is illik válaszolni, gondolom.
Tehát: kedves Belügyminisztérium Úr/Hölgy, köszönettel vettem folyó hó tegnap estéjén írt levelüket. Ki nem mondható örömmel (szavak nincsenek arra, amit most érzek) olvastam szívélyes, egyben aggódó üzenetét, miszerint ne hagyjam el a gépjárművemet, és ha elfogy az üzemanyagom, üljek át egy másikba. Ezennel szeretném tisztelettel jelenteni, hogy megpróbáltam, de a szomszéd ennek nem nagyon örült, és mivel erősebb is nálam (edzésben van: ő még dolgozik), egyelőre gyengélkedem.
Mert megmondom én az őszintét: az üzemanyagom már régen elfogyott, tekintve, hogy a nemmegszorítások jegyében bekövetkező sorozatos intézményi zárolások folytán lefolytatott, szabálytalan közbeszerzéssel súlyosbított irracionalizálás kapcsán kivágtak a munkahelyemről, érdemeim el nem ismerése mellett. Ennek én nem örültem, ami nem baj, de szóvá is tettem, ami meg de, így azóta a nemzeti együttműködés szép példájaképpen nem hogy a városban, de az egész járásban nem kapok munkát. (Jelenleg azt tesztelem, megye-, sőt, régiós szintre is kiterjed-e volt munkaadóm, hogy is mondjam, rálátása.) Szóval tényleg nem marad más, mint agyonverni a szomszédot. Állítólag neki még van elrejtve tokaszalonnája a pincében.
De félre a tréfával: hallottam ám a hírekben, hogy azért kaptam én az esemest, mert helyzet van: leesett a hó, meg fújdogált hozzá némi orkánerejű is, és ez felkészületlenül érte nem csak a teljes Belügyminisztériumot, de magát a nagytiszteletű magyar emberek kormányát is, aki pedig nagy hatótávolságú, vállról (sőt, gyakorlatilag bármilyen erre alkalmas testrészről) indítható télügyi kormánybiztossal is alaposan fel van szerelve. Aki utóbbi, ugye, gondolom, végzi a munkáját, akár bárki nagytekintetű a kormányban, ami meg is látszik, mármint az egész országon. Kár, hogy erről a betörő sarki eredetű légtömegek, az ezzel járó széllökések és a velük érkező hófelhők nem voltak idejében tájékoztatva. Úgy tűnik, a nemzeti együttműködés rendszere egyelőre még csak a meteorológiára, magára az időjárásra nincs kiterjesztve. Tartok azonban tőle, hogy erre sarkalatos törvényt alkotni nem csak formai, de alaki, tartalmi és értelmi okokból is alaptörvényellenes lenne, így nem marad más, mint alaptörvénybe írni, hogy március tizenötödikén az, aki országos hóesést, erős, jeges szelet, hóátfúvásokat és ezekből kifolyólag katasztrófahelyzetet okoz, háromtól öt évig terjedő mély megvetéssel büntetendő. Lesz, aki beterjeszti, sőt, olyan is, aki aláírja. Amiatt nem aggódom.
Apropó, aláírás: olvasom az emtéíben, hogy „sajnos az idei esztendőben március 15. nem az ünnep, hanem a cselekvés napja lett”. Ezt egy köztársasági elnökként használt, hogy is mondjam, izé jelezte, miután „péntek kora délután látogatást tett az operatív törzsnél, hogy tájékozódjon az időjárás miatt kialakult helyzetről”. Nem tudom, gondolom bonyolult értelmi képességeket igényelt volna, ha kinéz az ablakon: nem emlékszem, hol olvastam, de brit tudósok állítólag már kitenyésztettek olyan patkánytörzseket, akik képesek bármilyen nevet ráírni bármilyen, eléjük beterjesztett egyéni képviselői alkotmánymódosításra. Remélem, joggal gondolom, hogy egy ketrecben tartott és ott szaporított patkánycsalád lényegesen költséghatékonyabb lenne, mint ez az emberformájú izé. Sajton, szalonnahéjon elvannak, csak az almot kell cserélni alattuk hetente.
Arról nem is beszélve, hogy nevezett embernek látszó tárgy most jobban tenné, ha egy darabig nem cselekedne. Bár némiképpen tréfás cselekvésről beszélni az operatív törzsnél, helyettes kormánybiztosságnál, egyéb gittegyletnél történő udvarias látogatás során: nálunk is volt itt egy darabig a Jani. Nos, az betonozás közben sem átallt megállni a kerítés mellett, és onnan aggódni a mások által elvégzett munka minősége miatt. Állítólag két dűlővel lejjebb tavaly agyon is verte valaki – én nem tudom, de tény, hogy komoly építkezések zajlottak ott nemrégiben.
Nos, kedves Belügyminisztérium, ha már így szóba elegyedtünk: a munka, a cselekvés, az komoly dolog. Ezért szeretném jelezni, hogy ha hülyének, bénának, tehetetlen impotens baromnak tetszünk lenni, akkor nem érdemes belevágni a dologba. Mert értem én, hogy a fegyelmezetlen autósok tehetnek róla, hogy vannak, meg hogy rohadnának meg, ahol vannak, de tessék elhinni, létezik alternatív megoldás. Mert meglehet, hogy az, hogy a vihar elmúlta után három órával esemest teccik nekem küldeni, hogy mifaszt csináljak a kocsimmal, kiváló, unortodox megoldásnak tűnik, de hogy is mondjam finoman, nem elégséges szolgáltatás.
Onnan gondolom, hogy nem elégséges, hogy közvetlenül az önök esemese előtt, de még a kétnapos vihar kitörése előtt(!) fél(!!) nappal(!!!) kaptam egy másik esemest is. Ezt nekem viszont a biztosítóm küldte, és ebben nekem leírta, hogy intenzív havazás, 15–25 centiméter friss hó és hóátfúvások lesznek abban a térségben, ahova a lakáscímem irányítószáma is tartja szerencséjének tartozni. És az a vicc, hogy bár nekik is fizetek a kocsi után, mégis szolgáltatnak a pénzemért. Fogalmam sincs, hogy csinálják.
Mi lenne, ha megkérdeznék tőlük?